Századok – 1960

Közlemények - Zimányi Vera: Adatok a dunántúli hajdúk történetéhez 286

288 ZIMÄNYI VERA. vonatkozó szabadságlevelek másolatait is, ennek köszönhetjük a Zrínyipátens fennmaradását, így tudunk a sárvári hajdúkról és a szepetnekiek részére adott kiváltságról is. A legtöbb kiváltságolt községet — ennek az iratanyagnak a kutatása közben természetes módon — a Battyhány birtokokon találtam. A térképen adataim alapján felvázoltam a kiváltságolt helyeket, annak a tudatában, hogy ezek körét további, rendszeres kutatással minden bizonnyal bővíteni lehet. E közleményt problémafelvetésnek és a dunántúli hajdúk, valamint a XVII. századi végvári rendszer kérdéseihez a kutatás kiindulópontjául szánom. A pátensek szövegét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy merőben eltérnek a hét hajdúváros kollektív nemességet biztosító adományleveleitől. Itt nem a nemesség soraiba való emelkedésről, hanem fegyveres szolgálat ellenében elnyert szabadparaszti állapotról van szó ! Abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy Dankó Imre közlése nyomán összehasonlíthatjuk a sajóhernádmelléki négy község hajdútelepítő leveleivel a dunántúliakat.9

Lényegüket tekintve meglepő — tulajdonképp nem is meglepő — hasonlatosságot találunk közöttük. Leglényegesebb pontjaik: semmi jobbágyi szolgálattal nem tartoznak földesuruknak, csak fegyverbeli szolgálattal s legfeljebb levélhordozással (Zrínyi pátens, csákányi 4., körmendi 8., hídvégi 1., szepetneki pátens, 9 T.rl. Dankó : A Sajó—Hernád melléki liajdútelepck c. munkáját..