Századok – 1960
Tanulmányok - Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához 180
240 MtóREI ÖYULA függetlenségét, hogy eddig nagy áldozatokkal végzett hivatását a jövőben is betölthesse.17 4 Szekfü az értelmiség vezető szerepéről, nemzeti elhivatottságáról vallott nézetét még igen sokáig, körülbelül 1941 második feléig fenntartotta. Л Magyar Szemle is elsősorban az értelmiség lapja volt. Ezen a rétegen keresztül óhajtotta Szekfü a főszerkesztő, Bethlen István intencióinak megfelelően a társadalom egyéb csoportjait megnyerni a bethleni politikának, főleg azonban az értelmiségével azonos „nemzeti öntudattal" átitatni.175 Ezenkívül az értelmiség vezető szerepének hirdetése, a szellemi élet fontosságának kiemelése bizonyos fokig Szekfü történetírói módszeréből is következett. Hiszen a letűnt idők eseményeinek intuitiv megértés, beleélés útján történő ábrázolására csak a szellemi elit képes. Erről a tőről fakadt az a nézete, hogy Széchenyi koncepciója az 1840-es években azért szorult háttérbe, mert „a kiművelt emberfőre van szabva, a szellemi arisztokráciára"176 és ebből kevés volt a 48 előtti Magyarországon. Szekfü a szellemi arisztokráciát emlegetve és a múltról szólván kortársaihoz szólt. Hangsúlyozni kívánta: olyan szellemi arisztokráciára van szükség, amely megérti, magáévá teszi, és meg is valósítja Széchenyi rendszerét. A fasizmus barbárságához és a Gömbös-féle fajvédő különítmények soraiból kikerülő műveletlen és embertelen garnitúra egyre jobban fasizálódó politikájához1 , a nácik szörnytetteihez képest ebbe az elképzelésbe a kormány politikájával szemben bizonyos fokú ellenzékiség és humanizmus is vegyült. Ez a tény azonban nem homályosíthatja el a lényeget: azl t 174 Szekfü vol teljesen egybehangzó nézetet hirdetett a kultúrpolitika egyik hiva talos képviselője, Kornis Gyula államtitkár is. ,,A középosztály a történet tanúsága szerint átlag a folytonosságban ható történeti erők irányában halad. Ezért a nemzeti gondolatnak és érzésnek is mindenütt és mindenkor a középosztály leghűbb megőrzője és fejlesztője. A proletariátus és a plutokráeia nemzetköziségre és világpolgárságra hajlik: velük szemben a középosztály ragaszkodik leghívebben a nemzeti közösség hagyományaihoz és történeti aspirációihoz ... a középosztály a tudatos nemzeti élet alanya és mozgatója." A parasztság történelmi műveltség híján van, csökkent nemzeti öntudatú s egyelőre csak a középosztály tartalékja szerepére alkalmas. (Mi a középosztály?) (Kultúra és politika. 184. 1.); ,,A történeti hivatásérzet, a nemzeti missziótudat képviselője a középosztály" (uo. 185. 1.). — Kornis azonban kimondta azt is, amit Szekfü nem említett és amiből világosság derül arra a kérdésre, miért is ragaszkodott annyira Szekfü a jórészt nemesi eredetű művelt értelmiség politikai vezetőszerepéhez. „A középosztálynak az egész világon össze kell fognia a kommunizmus-anarohizmus, másrészt a szélső kapitalizmus társadalmi érvényesülése és erkölcse ellen: a mai társadalmi veszettség ollrn nemzet közileg kell keresni a hatékony erkölcsi szérumot" — állapítja meg Kornis, aki egyúttal azt a határt is megvonja, ameddig a középosztály nemzetközi összefogása elmehet. A kommunizmus ellen,de még a kapitalizmus kinövéseinek lenyesegetése céljából is (vagyis a monopoliumok kis- és középtőkéseket pusztító hatalmának korlátozása érdekében) nemzetközi összefogásnak van helye. Az egyes nemzetek belső kérdéseinek rendezése azonban már útját állja a középosztályok további érdekközösségének, „itt már pl. a magyar középosztálynak nem lehet az az érdeke, ami a csehé, oláhé, vagy szerbé. E ponton már vége a nemzetköziségnek. Itt a nacionalizmus érzelme diktálja a verbum regenst. Már pedig éppen ez a nacionalizmus a középosztály lelke, fogalmának legfőbb alkotójegye és lényege." (Uo.) 17 ® Vö. erre a Magyar Szemle első számának vezércikkét. Szekjü Gyula : A magyar folyóirat problémája. 1927. szept. — dec. — Szekfü nézetei a szellemi elit vezető szerepéről egyeztek Klebelsberg felfogásával. „A nemzetek művelődése mindenütt két-háromezer ember kezében van letéve. Ennek a szellemi vezetőrétegnrk színvonalától lügg az egész nemzet kulturális jelentősége." Magyarország jövendő vezérei. Pesti Napló Í925. IV. 12. Beszédei. .. 638.1. Ugyanilyen értelmű megnyilatkozás : Beszédei 486—487. lapján is. 176 Magyar Történet VII. k. (h. és é. n. [Bpest 1934] 125. 1.)
