Századok – 1960
Tanulmányok - Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához 180
220 MtóREI ÖYULA kiábrándult ebből a felfogásából, amely jelentősen élesztette a reakciós Széchenyi-kultuszt.107 3 Szekfü Gyula vázolta elképzeléseit a forradalom elhárítására szerinte legalkalmasabb államszervezetről is. 1922—23-ban a liberalizmus bírálatában és — mint látni fogjuk — antiszemita nézeteiben is felfedezhető az ún. agrárius csoport és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja nézeteihez közelálló, keresztényszocialista színezetű antikapitalizmusának hatása alatt még úgy látta, hogy eszménye: a széchenyies, konzervatív, ún. keresztény nemzeti politika leginkább vagy az OthmarSpann-féle rendi államban, vagy a keresztényszocialista demokráciában lesz megvalósítható.10 8 1927-ben az akkor induló ' Magyar Szemle szerkesztője lett. A folyóirat több cikkben foglalkozott a Magyar Szemle Társaság elnöke, Bethlen István által képviselt politikai vonalvezetésnek megfelelően az olasz fasizmus és a korporációs rendszer dicséretével. Ügy látszik, mintha egy ideig Szekfü maga is rokonszenvezett volna az olasz fasiszta diktatúrával. 1934-ben úgy vélekedett, hogy Széchenyi programját legfeljebb „egy abszolutisztikus kormány, egy Mussolini-féle fasizmus által, mely a nemzeti nevelés vasigájába képes a tömegeket befogni", lehetett volna az életbe átültetni.10 9 Ez a megállapítás, továbbá az egy évvel később megjelent Széchenyi antológia bevezetésének az olasz fasizmusról szóló része valószínűsíti feltevésünket.11 0 Szekfü tehát a nyílt fasiszta diktatúrát ' sem utasította volna el, ha biztos lehet abban, hogy ez megvalósítja Széchenyi programját, amely ekkor már — alkotójának szándékaival ellentétben — csak reakciós célok lobogójául szolgálhatott, [hiszen a burzsoázia és feudális szövetségesei is reakciósok voltak. A haladást ekkor már csak a 1 munkásosztály és forradalmi ideológiája képviselhette. Szekfü az osztályuralom megóvásán kívül a nemzetiségek fölötti elnyomó hatalom visszaszerzésére irányuló törekvéseiben — uralmi jogosultságának igazolásával — is támogatta az uralkodó osztályokat. Ezt a célt szolgálta nacionalizmusa. * 1918 előtt a nacionalista ideológia Magyarországon a nemzetiségi elnyomás fenntartásának egyik eszköze volt. 1919 után a revansista, területi revíziós, irredenta gondolatok hordozója. Mind a forradalmak előtt, mind a Horthy ellenforradalom idején az osztályellentétek leszerelését, a munkásosztály ós az egyéb kizsákmányoltak figyelmének az osztályharcról való elterelését is szolgálta.11 1 Szekfü a történeti múltat idézte meg tanúnak a magyarság (értsd: a magyar uralkodó osztályok) uralmi jogosultságának bizonyítására az ún. ezer-107» Tilkovszki) Lóránt : Bajcsy-Zsilinszky Endre történetpolitikai vitája Szekfü Gyulával. Valóság 1959. 6. sz. 45. 1. 108 Állam és nemüetfenntartás. (Történetpolitikai tanulmányok. Bpest. 1924. 32— 34. 1.) 109 Magyar Történet VII. k. 121. 1. 110 A mai Széchenyi. Bpest. 1935. 27. 1. 111 Ezt az állítást igazolja többek között Kornis Gyula — egyébként általánosan jellemzőnek tekinthető — véleménye is: „Az a lélekrianás, melyet a nemzeti lélek felületén a forradalmak repesztettek, élesen szembeállította a magyart a magyarral. Porbasújtottságunk közepett a lelki konszolidáció alapja csakis a nemzeti közösség érdekeinek tudatossága és az erre való nevelés lehet." Kultúra és politika. IV—V. 1.
