Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

A NÉPI MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSE 1945—1900 . 15 A Baloldali Blokk 1946 márciusi politikai offenzívájának sikerei nyomán a kommunista párt hamarosan napirendre is tűzte ezt a nagyfontosságú feladatot; 1946. augusztus l-ben jelölte meg a szilárd pénz bevezetésének a napját. Az egész reakció gúnyos kárörömmel tekintett erre a kommunista tervre, mert valóraváltását lehetetlennek tartotta. Azonban a stabilizációs terv a munkások és parasztok teremtő akaratára és a népi hatalom erejére épült. Valóra váltását az is segítette, hogy a szénbányákat államosították, a csepeli Weiss Manfréd-Művek, a diósgyőri—ózdi Rimamurányi Művek, a Ganz-gyárak és a Győri Vagongyár állami kezelésbe kerültek. Mindenekelőtt az Országos Gazdasági Tanács volt az a szerv, amely a hitelélet és a gyáripari termelés ügyeibe — az üzemi bizottságok rendszerére támaszkodva — hatékonyan be tudott avatkozni. A szénbányák államosítása és a legfontosabb nehézipari vállalatok állami kezelésbe vétele a tervgazdálkodás lényeges elemeit növelte és fokozta az állami gazdasági szervek beavatkozásának a hatékonyságát, megnövelte a munkásság politikai tudatát és munkalelkesedését, s elősegítette a bánya- és gyáripari termelés gyorsabb rendbehozását és emelését. Emlékezetes az 1946-os széncsata, amelynek a bányák nemzeti tulajdonbavétele adott nagy lökést, s mindjobban biztosította az ipar szénellátását, az áramtelepek szénszükségletét, a gyárak és a lakosság áramszükségletének kielégítését. A magyar textiliparnak jelentős gazdasági segítséget nyújtott a Szovjetunió, amely gyapotot és megrendeléseket adott a textilgyáraknak. A szovjet gyapot nélkül a textilipar alig dolgozhatott volna. A stabilizáció időpontját az új termés betakarításához kellett kötni. Addig az ipari termelést és az ipari árukészleteket arra a minimális színvonalra kellett emelni, ami nélkül az inflációt megállítani nem lehetett. Es 1946. augusztus 1-én, a hónapokkal előre jelzett napon bekövetkezett a gazdasági élet nagy fordulata : megszületett az értékálló forint. Nem a bankárok és az ő Vargha Béláik teremtették meg, hanem munkások és parasztok, az ő hatalmuk, amely a kommunisták vezetésével nagy gazdasági győzelmet aratott. Sokan emlékeztek még rá, hogy az első világháború után a magyar ellenforradalomnak öt évre volt szüksége ahhoz, hogy a proletárdiktatúra leverését követő inflációt megállítsa. Pedig akkor nem romokból kellett újjáépíteni az országot. A kapitalista anarchia és az ellenforradalom együttesen idézte elő az ötéves inflációt, amit a Bethlen-kormány csak a hírhedt népszövetségi kölcsön felvételével, a népszövetségi — pontosabban angol és amerikai — pénzügyi ellenőrzés mellett mert és tudott végrehajtani. A népi Magyarország munkásosztálya és parasztsága a tervszerű újjáépítés útjára lépve sokkal súlyosabb gazdasági szétziláltságot és szédületesebb méretű inflációt harmadannyi idő alatt minden külföldi kölcsön és külföldi ellenőrzés nélkül győzött le. A gazdasági helyzet azonban így is még igen nehéz volt. Hiszen az egész ipar évi színvonala 1946-ban még nem érte el az 1938-as színvonal 60%-át. A stabilizáció időpontjában ehhez az évi átlaghoz állt közel (év elején mélyen az átlag alatt volt, az év végén pedig az átlagot lényegesen túlhaladta). Ebből az is következett, hogy a stabilizáció időpontjában a városi dolgozók átlagos keresetének színvonala nem sokkal haladhatta meg az 1938. évi színvonal 50—55%-át. A helyzetre jellemző, hogy a kisipar 1946-ban már eléri a háború előtti színvonalnak kb. háromnegyed részét, míg a gyáripar 1946-os évi termelése csupán az 1938-as termelési érték 37%-át éri el. Ebben szerepet játszott min-