Századok – 1960
Tanulmányok - Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához 180
194 MtóREI ÖYULA fakadt — írta a „Magyar Történet"-ben,2 2 míg hazafíságában a vér homályos erőinek és a néppel való faji kapcsolatnak a működését ismerte fel.2 8 Széchenyi keresztény perfekcionizmusáról a,, Három Nemzedék' ' -ben és a „Magyar Történet" -ben kifejtett felfogásában, mely szerint Széchenyi a maga politikai rendszerének kialakításában „Istenre és a tőle szabott erkölcsi törvényre" függesztette szemeit2 4 — mint a fenti állításokban is — közvetlenül felismerhetők a szellemtörténetírás filozófiájának nézetei a történelemben érvényesülő etikai normákról és a nagy egyéniségekről. Az ősi magyar sajátosságokról, örök erkölcsi erőről szóló állításokkal összefüggésben azonban utalni kell a szellemtörténetírásnak arra a fogására is, amellyel a „kollektív szellemet", a „népszellemet", a nép „közös erkölcsi magatartását", e látszólag egyének fölötti kollektív jelenségeket egyes kimagasló személyiségek „szellemével", egyéni befolyásával magyarázza.2 5 Az örök emberi természetről és a nagy emberekről szóló elmélettel a változatlanság, a mozdulatlanság elemét vitte a történelembe, a változást, fejlődést mint történeti szükségszerűséget hirdető nézetekkel, elsősorban a történelmi materializmussal szemben. Isten s a tőle megszabott erkôlœi törvény kiemelésével a suuin cuique feudális elvét igyekezett átültetni az olvasó fejébe, s ezzel a fennálló rendbe, mint Istentől megszabott társadalmi szerkezetbe való belenyugvásra is nevelt. A német szellemtörténészekhez hasonlóan alkalmazta a politikai romantikusok organikus államtanát is. Adam Müller, Friedrich Julius Stahl, Ludwig von Haller és mások azt hirdették, hogy a történetileg kialakult intézményekben és társadalmi osztályokban különleges, irracionális, misztikus érték rejlik. Ezeknek a gondolatoknak visszhangozásával iparkodott a „Három Nemzedék"-ben a békés, nyugodt, fokozatos társadalmi fejlődés illúzióját terjeszteni, és elhárítani egy újabb 1919-et. „A magyarság nem tért le a törvényes útról, melyre őt százados hagyományai és vérébe átment loyalitása, királytisztelete utalták" —írta.26 Éppen ezért az 1848-as átalakulás annak köszönhető, hogy a kormány egyetértett az országgyűlés kívánságaival. Mintha az európai és a pesti forradalmi mozgalmak hírei nem is befolyásolták volna a pozsonyi eseményeket. Mintha az aulikus főurak és a bécsi kormány csakugyan jószántukból és Kossuthtal vagy akárcsak a köznemesi reformerekkel is egyetértve fogadták volna az országgyűlési küldöttség kívánságait. A szellemtörténet eszközeit vette igénybe Szekfü abban az igyekezetében is, hogy a valóságot elködösítve, nem magyarázta ésszerű okokkal az események rugóit, egyes személyek tetteit, hanem misztikus, irracionális eredetűeknek tüntette fel őket. Az 1840-es évek liberálisainak radikalizmusa pl., amelyen ő Kossuth és az ellenzéki balszárny kuruc radikalizmusát értette, szerinte nem volt egyéb, mint az ősi magyar természet gyöngéinek, szenvedélyeinek előtérbe nyomulása és politikai érvényesülése.27 Az emberi tevékenységet tehát ez alkalommal is hamis pszichologizálással igyekezett magyarázni ahelyett, hogy vázolta volna a nemesség egyes rétegeinek eltérő politikai fejlődését, amelynek oka különböző gazdasági-társadalmi helyzetükben, érdekeikben 22 Magyar Történet VII. k. 119. 1. 23 Uo. lOfi—107. 1. 24 Uo. 105. 1. 25 Erről elvileg Szigeti : i. m. 186—187. 1. 26 Három Nemzedék és ami utána következik. Bpest é. n. (1934). 122. 1. 27 Uo. 134. 1.