Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
136 HORVÁTH PÁL szellemi krízisét megoldja és végleg elforduljon az obscsina-szocializmustól. A narodnyik nézetek természetesen még sokáig tartották magukat és G. V. Plechanovnak még nem volt módjában azokat megsemmisíteni. A századfordulóval az orosz parasztság, az obscsina sorsa igen bonyolult viszonyok közé került. A „reform" nyomasztó hatása évtizedeken keresztül éreztette hatását, miközben a cárizmus sorozatos törvényi szabályozással igyekezett az obscsina pusztulását a falusi vagyonosok előnyére befolyásolni. Biztosították a parasztok kiválását a közösség akarata ellenére, eltörölték a kölcsönös kezességet, enyhítették a gyűlölt hűbéri maradványok nyomását és közben minden eszközzel elősegítették a falusi vagyonosok meggazdagodását. A megrekedt narodnyik nézetek alkalmas talajt teremtettek az orosz és nyugati burzsoá közgazdászok történetietlen tanításainak, hogy a kapitializmus fejlődéstörvényei nem alkalmazhatók a mezőgazdaságra. Igyekeztek bebizonyítani, hogy a marxista tanítások a kapitalizmus fejlődésére vonatkozóan Oroszországra nem alkalmazhatók. A tömegeket pedig illúziókkal táplálták az obscsina képzelt egyenlőségéről és demokratikusságáról. V. I. Lenin bebizonyította az ilyen nézetek tarthatatlanságát és számtalan adattal megmutatta, hogy az obscsina saját keretei között indult bomlásnak és az obscsina földosztása következtében magánhasználatba került telkek egyáltalán nem az egyenlőséget bizonyítják. „Narodnyik utópia" — mondja V. I. Lenin, hogy „az összes földek új és igazságos felosztásával kiküszöbölhető a tőke hatalma és uralma ... és hogy a földosztás megmaradhat igazságosnak és egyenlősítőnek a tőke uralma alatt . . ." 28 3 V. I. Lenin nem volt hajlandó elismerni semmiféle sajátosságot, mely Oroszországot a kapitalizmus fejlődésében megakadályozhatta volna. На V. Orlov munkája csak G. V. Plechanov számára tette érthetővé a falun belül lezajlott változások értelmét, akkor V. I. Lenin történeti vizsgálódása az orosz kapitalizmus fejlődéséről a narodnyikság egész történetietlen koncepcióját semmisítette meg és megvédte a marxista tanítások alkalmazhatóságát az orosz társadalom vizsgálatában. Miközben a narodnyikok az obscsinában keresték a kooperáció lehetőségét, az élet haladt a maga útján és a kapitalizmus „ellentétes gazdasági érdekű csoportokra bontotta az obscsinát".284 A századvégi narodnyikság kifejletlennek tekintette a kapitalizmust Oroszországban, az obscsinát még szilárdnak hitte és nem látott társadalmi ellentóteket. A hetvenes évek paraszti szocializmusa, mely „harcolt az orosz élet ellentmondásait minden áron eltussoló liberálisok ellen", már felbomlott és helyét a „kispolgári liberalizmus" foglalta el, mely hallani sem akart a „paraszttalanításról" (raszkresztjanyivanyije), vagyis a parasztok földtől történő elválasztásáról, mely Oroszország egész reform utáni történetót betöltötte.28 5 3. A falusi földközösség néhány kérdése századunk hanyatló polgári irodalmában A XIX. század történetkutatása igen jelentős előrehaladást tett a falusi földközösség és az ezzel összefüggő kérdések tisztázásában. A középkori paraszt«3 v. I. Lenin; Két utópia. Vál. Műv. I. 806. 1. 284 V. I. Lenin : A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. 224. 1. és másutt az obscsinán belüli változásokról. Uo. 86!, 131., 68—69., 71—72., 111., 146., 199., 378., 616.1. 285 V. I. Lenin: Kik azok a népbarátok... Vál. Műv. I. 134. 1. Uö.: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. 164. 1.
