Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 137 ság történetének ezzel az intézményével kapcsolták össze az irodalomban a tulajdontörténet legfontosabb kérdéseit, a társadalom korai fejlődésének megfelelő agrárkommunizmus létezését, a földesuraság vagy tulajdonközösség elsődlegességének polémiáját, a földesúri nagybirtok keletkezésének kérdését stb. A történeti vizsgálódásnak a társadalmi problémákkal történő rendkívül bonyolult összefüggése során a földközösség vizsgálata gyakran a felszínen levő társadalmi kérdésekkel került kapcsolatba. Az idevágó irodalmi polémia vázlatos összefüggéseiből is világos, hogy a hivatalos történetszemlélet a kivezető utat kereste a fennálló tulajdoni viszonyok ellentmondásaiból vagy éppen azt kívánta igazolni. Mindez természetesen a faluközösség történeti kérdésének tudományos elemzését nagyon elősegítette. A források hiányossága és gyakran eltérő értelmezése eredményezte azt, hogy a kor társadalmi problémáival is összefüggő, leginkább vitatott kérdésekben megnyugtató eredményre a polgári történetkutatás nem jutott. A földközössóg korai történetére vonatkozó eltérő eredmények következtében a kutatók igyekeztek áthidaló megoldásokat találni. A régi intézmény maradványait kezdték vizsgálni és belőle következtetéseket levonni a forrásokban szegény kor viszonyaira. Ezek a törekvések rendkívül értékesek lettek a történetkutatás számára, mert elsősorban a középkor paraszti társadalmának vizsgálatát segítették elő. A társadalom fejlődésének korai szakaszával szemben a középkor rendkívül gazdag forrásanyagot tartalmazott a parasztság körében fennmaradt faluközösség maradványaira. Az ilyen források feltárása területén az előző évszázad törtónetkutatása elvitathatatlanul jelentős eredményeket ért el. A forráskutatás eredményei ellenére sem tudott azonban a polgári történetszemlélet megszabadulni egyoldalúságától, osztálykorlátjától. A XIX. század társadalma vetette felszínre az okokat, amelyek a polgári történetszemléletet szembeállították korábbi tudományos eredményeivel. A tudományos szocializmus elméletének a történetkutatásba való behatolása pedig új lehetőséget teremtett a történeti valóság megközelítésére és alapvető fordulatot jelentett a dolgozó osztályok történetének vizsgálatában. A marxista felfogás leküzdötte a polgári történetszemlélet egyoldalúsága következtében téves nézeteket, kimutatta az irányzatos történeti nézetek tarthatatlanságát. Ez a körülmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy századunk polgári törtónetkutatása milyen álláspontot foglalt el a földközösség, a középkori parasztság történetét illetően. Korábban a polgári történetkutatás a földközösség kérdésében több irányzatot képviselt. Az irányzatok közötti lényeges vagy lényegtelen eltérések mellett a történeti törvényszerűségek felismerésében a szemlélet egészének osztálykorlátja szabta meg a határt. A tudományos szocializmus megjelenésével ez még fokozottabban jelentkezett és egyesek igyekeztek az idevágó marxista tanítást elhallgatni, a polgári történetkutatás korábbi eredményeit megtagadni. Fustel de Coulanges, F. Seebohm, D. M. Petrusevszkij ós mások tanításait, melyekben a faluközösségre vonatkozó korábbi nézeteket tagadni igyekeztek, most ismét előszeretettel elfogadták. A századvégi irodalmi vita során Halban-Blumenstock Fustel de Colulangest úgy jellemezte, mint aki a germán forrásokat elferdíti,286 de találó jellemzése csakhamar W. Wittich, R. Hildebrand, W. Fleischmann, A. Dopsch ós mások kutatásaira is mondható lett. Egyes német írók azt igyekeztek bizonyítani, hogy a szabad parasztság földközösségi gazdaságát egyáltalán lehetetlen elkép-286Halban-Blubemtock: Die Entstehung des deutschen Immobiliareigentums. I. 1894. 257. 1.