Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 133 bitorlóinak tekintették. Az ilyen hamis nézetekkel szemben tanította, hogy a nemesi birtok (votcsina) sem egyéb, mint az obscsina kinövése. Hasonlóan szembefordult azzal a Nyugaton elterjedt nézettel, hogy a gyarmati népek közösségi rendje valamiféle spontán fejlődés következtében bomlana fel. Hábár a Nyugat józan gazdasági szakértőinek véleménye abban egyetértett, hogy az ősi tulajdonközösség felbomlása szükségszerű folyamat, senkinek sem jutott azonban eszébe a gyarmati kormányzat tevékenységének hatását ezzel összekapcsolni. M. M. Kovalevszkij a gyarmatosítókat, a gyarmatosító politikát marasztalta el a földközösség felbomlasztásában és vele bebizonyította, hogy a kapitalizmus behatolása a népek életébe mindenütt hasonló sorsra juttatja a régi intézményeket.264 A gyarmatosítók, ha kezdetben tiszteletben is tartották a leigázott népek szokásait ós gyakran felhasználták az adóztatás számára a faluközösség régi rendjét, végül mégis erőszakkal igyekeztek véget vetni a birtokközösségnek és átváltoztatták azt egyéni tulajdonná, tagjaikat pedig lesülylyesztették az árendások helyzetébe.26 5 Rendkívül értékes vizsgálódásait ebben a tekintetben kiterjesztette még a franciák algériai politikájára is. Az algériai nép erőszakos megfosztása a földtől éppen III. Napoleon idejében öltött hatalmas méreteket. M. M. Kovalevszkij rendkívül találóan mutatta ki, hogy a francia burzsoáziának mi sem volt fontosabb a francia—porosz háború után, mint hogy törvényileg is biztosítsák a bennszülöttek közföldjeinek elrablását.266 A falusi földközösség felbomlását és végleges elpusztulását a kapitalizmus viszonyai között M. M. Kovalevszkij világosan látta, éppen ezért szemlélete a korabeli orosz történeti irodalom számos korlátját túlhaladta. A burzsoázia feladatát abban látta, hogy a feudalizmus ós a függő paraszti földhasználat megszüntetésével olyan paraszti tulajdont teremtett meg, amely megszabadult a seniori jog ós az agrárkommunizmus minden bilincsétől is.267 A különböző obscsina-nózetekkel szemben M. M. Kovalevszkij igyekezett a közösségek történeti formáinak helyét meghatározni. A családi közösségek (nagycsalád) vizsgálatában H. S. Maine és E. Laveleye nézeteit, akik összekeverték a nemzetségi közösséget a családi közösséggel, messze túlhaladta, bár korában már ezt az intézményt alig lehetett eredeti formájában vizsgálni. M. M. Kovalevszkij megállapításait Fr. Engels is nagyra értékelte.268 A közösségek történetének alapvető kérdéseiben M. M. Kovalevszkij nézetei döntő jelentőségűek lettek a korábbi vitás nézetek eldöntésében. Természetesen nem állítható, hogy ebben M. M. Kovalevszkij nézetei teljesen egyedülállók voltak. A régi irányzatos nézetekkel szemben P. Vinogradov, I. V. Lucsickij269 munkái is lényeges előrehaladást jelentettek. M. M. Kovalevszkij nézetei lényeges hibákat is tartalmaztak. Idealizálta a középkori falusi obscsinát, eltúlozta a közösség szokásainak erejét, amikor annak évszázados küzdelmét írta le a földesurakkal szemben. Hason-264 (Никому не приходит голову, что виновником распадения общинного землевладения должна быть признана прежде всего английская поземельная политика». М. М. Ковалевский: i. m. 182—185. 1. 265 M. M. Ковалевский: i. m. 157. 1. 206 Uo. 211 — 212., 224. 1. 2e' M. M. Kowalewski: Die ökonomische Entwicklung. .. VII. 101. 1. 268 p r Engels: A család, a magántulajdon és az állam eredete. Marx—Engels Vál. Műv. II. Bpest. 1949. 288 — 289. 1. 269 И. Лучщкий : Следы общинного землевладения в левобережной Украине XVIII. века. Отечеств. Зап. 1882. No 11 — 12. Uô: Поземельная община в Пиренеях, uo. 1882. No 9-10.
