Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
134 nORVÄTH PÁL lóan hibásan fogadta el az újrafelosztásra vonatkozó korábbi nézeteket is. M. M. Ivovalevszkij abból indult ki, hogy az újrafelosztások a közösségek történetének korábbi szakaszában nem voltak ós csak később keletkeztek.270 P. F. Laptyin arra is felhívja a figyelmet, hogy M. M. Kovalevszkij a periodikus , újrafelosztás megjelenését, mint a földekben történő hiány következményét is magáévá tette.271 Nézetei mégis messze felette álltak számos nyugati kortársa nézeteinek, különösen a gyarmati és függő országok földközösségének megítélésében. Munkája nyomán a földközösség története a legaktuálisabb összefüggésbe került a kor társadalmi problémáival, így elsősorban a gyarmatosítással. Ezért nem vesztette el értékét számunkra ma sem M( M. Kovalevszkij nagy munkássága.27 2 A falusi földközösség feltárása körül gyakran kiélezett irodalmi polémia eredményeként a századforduló körül több részleteiben megszilárdított eredmény a hivatalos orosz történeti-jogtörténeti irodalomban is helyet kapott. M. F. Vlagyimirszkij-Budanov 1886-ban kiadott „Obzor isztorii russzkovo prava" című munkája már jelentős teret szentelt a kijevi társadalom faluközösségének, a ,,verv" közösség jogtörténeti problémáinak.27 3 Az újrafelosztásos obscsina újabbkori adatai még zavarólag hatottak M. F. Vlagyimirszkij-Budanov szemléletére, mégis a függő közösség adóztatási rendjét, a közösségnek a bűnös felkutatásában való közreműködését, mint történetileg bizonyított tényeket írta le. Hasonlóan P. N. Mrocsek-Droszdovszkij „Orosz jogtörténet"-ében komoly figyelmet szentelt a territoriális közösség viszonyainak, a függő közösség feletti bíráskodásnak.274 Az inkább bizonyított tanítások elfogadásán túl a közösségi adóteher átvállalásából feltételezte az obscsina tulajdonjogát a telekföld felett.27 5 Adatai azonban ezeknek bizonyítására nem mutatkoztak elégségesnek. N. P. Pavlov-Szilvanszkij sem hagyta figyelmen kívül az orosz földközösségi viszonyok részben feltárt eredményeit az orosz feudalizmusnak szentelt munkájában.27 6 Nem a földközösség forrásait kereste, mégis beható elemzése ma is tanulságosan mutatja be a volosztyi földek magánkézbe kerülését a XVI. században.277 A földközösségi viszonyok részleges feltárásának látható nyomai maradtak M. Djakonov, V. O. Klucsevszkij278 és sok más törtónetkutató tanításában is. A századvégi orosz történeti irodalom azonban nemcsak azt mutatta meg, hogy a földközösség történeti kérdéseinek eldöntése nem lehet egyoldalúságtól mentes, ha csak egyes népek történetében vizsgálják, de azt is, hogy az azzal összefüggő társadalmi problémák következtében a földközösség története 2,0 M. M. Ковалевский: Общинное землевладение... 7. 1. 271 Развитие народного хозяйства в Западной Европе., Эволюция собственности с. munkáiban. Ld. : П. Ф. Лаптин: i. m. Вопр. Ист. 1955. No 9. 110. 1. 272 Л. Ф. Лаптин: i. m. 120. 1. 273 Vö. i. m. 23., 107., 194—195., 259. kk. 1. 274 П. H. Мрочек-Дросдовский : История русского права. Москва. 1892. 58., 66., 78-85., 163-172. 1. 275 Vö.: uo. 86. 1. 276 H. П. Павлов-Силванский : Феодализм в удельной Руси. С.-Петербург. 1910. 3-7., 11-14., 20, 23, 50-55, 99, 157, 162-163. 1. 277 Egyidejűleg a nyugati jogtörténetet jól ismerő Pavlov—Szilvanszkij érdekes analógiákat is keresett az orosz és a germán közösségi viszonyok közt. „Nálunk a szotnya — a germánoknál a centena, nálunk a mir — ott az universitas, nálunk a közös határozat — ott a de communi omnium nostrum eonsilio". Vö.: uo. 27., 36 — 37. 1. 278 M. А. Дьяконов: Очерки общественного и государственного строя древней Руси. С.-Петербург. 1908. 74, 172—174. 1, В. О. Ключевский: Курс русской истории. Часть 1. Москва 1937. (Нов. вып.) 241. 1.
