Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

A NÉPI MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSE 1945—1900 . 7 pártot felhasználva lehetőséget teremtettek arra, hogy az 1945-ös választások után a földesúri reakció -— Mindszentyék egyházi áldásával erősítve — megkísérelje a kiosztott földek tömeges visszaperlését. Erejükből tellett arra, hogy vehemens támadást indítsanak elveszett földjeikért, de nem tellett arra, hogy akciójukat sikerre is vigyék. A kommunisták vezette ellentámadás teljes sikert ért el és a koalíciós kormány jobbszárnyának is tudomásul kellett vennie a szegényparasztság követelését, amelyet a munkásosztály támogatott és a kommunista párt így fogalmazott meg: földet vissza nem adunk. Érvényesült a munkások és parasztok forradalmi diktatúrája. Az ország gazdasági talpraállása és újjáépítése a nemzeti újjászületés legáltalánosabb kérdése volt. Ezzel kicsit bővebben kívánok foglalkozni. Annál is inkább, mert a politikai harcok az újjáépítéssel kapcsolatos kérdésekben váltak a legélesebbé. A nép fogott hozzá a gazdasági talpraállás nagy munkájához: a munkások és a parasztok. A mezőgazdaságban a demokratikus agrárforradalom végbemenetele adott ehhez nagy ösztönző erőt. Az iparban azonban a tulajdonviszonyok megváltozása nélkül, a tőkés tulajdon fennmaradása mellett kellett a munkásságnak ehhez hozzáfognia. És hozzáfogtak, mégpedig a kommunista munkások vezetésével, kommunista, szociáldemokrata és pártonkívüli munkások együttes erejével. Igen sok gyárban úgy fogtak hozzá, hogy a tulajdonos ott sem volt, nyugatra szökött, vagy elbújt, s csak később lopakodott vissza, hogy helyét elfoglalja. A riiunkások létrehozták az üzemi bizottságokat, amelyeknek nagyon jelentős szerepük volt a romeltakarítás, a helyreállítás és a termelő munka újraindításában, annak megszervezésében, együttműködve az üzemek műszaki vezetőivel. A függetlenségi front szegedi újjáépítési programjában nem szerepel olyan intézmény bevezetése, mint az üzemi bizottság. Törvényes rendelkezést, amely létét elismerte és jogkörét szabályozta, az ideiglenes kormány csak Budapest felszabadítása után bocsátott ki. De ezek a szervek, mint a nemzeti újjászületés munkásszervei, nyomban létrejöttek, amint a front nyugat felé haladva, egy-egy újabb felszabadított várost, nagyközséget hagyott maga mögött. A szegedi programban nem szerepelt az ipari termelés és az iparvállalatok kereskedelmi tevékenysége feletti munkásellenörzés általános megvalósítása. Ez mégis létrejött, mégpedig mint a nemzeti újjászületés egyik nélkülözhetetlen tényezője. Létrehozta a munkásság forradalmi öntevékenysége, melynek a kommunista párt adott helyes irányt. Nem volt erő, amely az újjáépítés megindulásának legnehezebb óráiban létrejött új, forradalmi munkásszerveket felszámolhatta volna. S a munkásellenörzés a forradalmi átalakulásnak olyan vívmánya volt, amely túlment a polgári demokratikus kereteken, a szocialista forradalom egyik eleme népi demokratikus fejlődésünk első, demokratikus szakaszában. A döntő erő a munkások és parasztok demokratikus szövetsége volt és alapjában ez az erő érvényesítette az akaratát az ország életében. S bár a demokratikus diktatúra nem maradéktalanul és nem minden téren érvényesült, de az ország életére és az átalakulás menetére mégis mindenekelőtt ez a munkás-paraszt diktatúra nyomta rá a bélyegét. Akkor is, amikor Miklós Béla, egykori horthysta tábornok volt a miniszterelnök, akkor is, amikor őt Tildy Zoltán váltotta fel, s akkor is, amikor Nagy Ferenc került egy időre a kormányelnöki székbe.