Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 82
118 FÜGEDI ERIK Részben ez a magas rezsikulcs, részben a Mátyás király halálát követő zavaros helyzet indokolta, hogy 1491-ben az érsekség felhagyott a több évtizedes gyakorlattal és a pozsonyi tizedeket is bérbeadta, mégpedig annak a nagybirtokosnak, aki a legtöbb bajt okozta a pozsonyi tizedek behajtásánál: Szentgyörgyi Péternek. Az is jellemző, hogy az évi bérletért 4000 fl-ot kért, olyan magas összeget, amelyet az érsekség maga nem ért el, de amely racionálisabb kezeléssel (és főképpen a Morvaország felé irányuló borkivitel segítségével) valószínűleg elérhető volt. 6. Egyéb egyházi bevételek Ide tartozik elsősorban a pisetum, a pénzverés tizede. Ezt a jövedelmet mind történeti, mind gazdasági szempontból részletesen elemezte az irodalom, így itt külön nem is tértünk ki rá.11 4 114 A pisetum történetét feldolgozta Kollányi F. : Az esztergomi érsek pisetumjoga (Kny. A Katholikus Szemle 111/1889. évf.-ból) Bpest 1889, a bennünket közelebbről érdeklő adatokat pedig Nyáry számításai alapján Kcváts F. használta fel (A magyar arany világtörténeti jelentősége és kereskedelmi összeköttetéseink a nyugattal a középkorban. Történeti Szemle 1922, 115. 1.) Nyáry és saját számításaink közt a következő eltérések tapasztalhatók: 1488 1489 Nyáry Hip. к. Nyáry Hip. к. Körmöcbánya 1 435,— 1673,— 1706,19 1706,19 Nagybánya 626,— 626,50 1138,65 1132,65 Szeben 200,— 200,— 100,— 100,— Rozsnyó 426,50 — 310,— Gölnicbánya 32,— 32,— 29,— 29,— Összesen 2719,50 2531,50 3283,84 2967,84 Az eltérések indoka a következő: a) Az 1488. évi körmöcbányai pisetum részletezése a következő: tárgyévi pisetum 1427,— fl tárgyévi urbura 18,— fl Összesen 1445,— fl hátralék 246,— fl Összesen 1691,— fl Nyáry nem vette figyelembe, hogy a 18,— fl nem pisetum, hanem urbura volt. A tétel ugyan kétséges, inert nem tudunk arról, hogy az érsek körmöckörnyéki birtokain nemesfémbánya lett volna. Kizárva azonban nincs, hogy a körmöci kamarához tartozó szentkereszti uradalom területén olyan kis bányája volt, mint amilyen a nyitrai Prónán is létezett (Fügedi E. : Nyitra megye betelepülése. [Település- és népiségtörténeti ért. 1] Bpest, 1938. 52. sz.). Ezen túlmenőleg Nyáry összeadási hibát követett el, és 1445.— fl helyett 1435.— fl eredményt kapott. Az előző évi hátrálékot is elhagyta Nyáry, aminek következtében végösszege 1435,— fl maradt. b) Az 1488. évi nagybányai pisetumnál 0,50 fl-ot hagyott el Nyáry. Az 1489. évi nagybányai pisetumnál Nyáry tévesen 6,— fl-tal többet számolt. c) A két év rozsnyói „pisetúrnának" kérdését Paulinyi O. tisztázta (Magyarország aranytermelése a XV. sz. végén és a XVI. sz. derekán. Bpest, 1936. [Kny. a Bécsi Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve VI/1936. évf.-ból.] 7. 1. 21. sz. jegyzet). Itt nem pisetumot, hanem urburát fizettek az érseknek, aki Rozsnyó földesura volt. A számadáskönyv is vagylagosan „pisetto over urbore di Rosgno"-t említ, (Intrada 1489. fo. 9). Meg kell jegyeznünk, hogy a szebeni pisetum itt feltüntetett jövedelme bérleti díj volt és nem a tényleges termelés utáni tized. Ezt különösen az 1487. évi számadáskönyv hangsúlyozza (Intrada 1487 f. 94).
