Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

A NÉPI MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSE 1945—1900 . 5 tel menyeit is tudomásul veszi és később sem fordul szembe a munkásosztálylyal és a néppel: erre azonban semmiféle garancia nem volt és nem is lehetett.) Ilyen körülmények között jött létre a demokratikus nemzeti front debreceni ideiglenes kormánya, melynek dálnoki Miklós Béla egykori horthysta tábornok lett àz elnöke, Vörös János, a horthysta vezérkar egykori főnöke a honvédelmi minisztere, Faraghó Gábor, volt csendőrtábornok a közellátási minisztere, Teleki Géza gróf a közoktatási minisztere. Miklós Béla, a horthysta hadsereg egyetlen tábornoka, aki 1944. október 15-e után átment a szovjet csapatokhoz. Magával vitte törzskarának egy részét is, de azt nem vállalta sem ő, sem törzskara, hogy a vezényletük alatt álló 1. magyar hadsereget is átvigyék, és a Szovjet Hadsereg oldalára állva a hitlerista seregek elleni harcba cselekvően bekapcsolódjanak. Miklós Bóláék átállásának persze így is pozitív jelentősége volt és hozzájárult a németek közvetlen parancsnoksága alá került 1. hadsereg bomlásához. Miklós Béla debreceni kormánynyilatkozatában vállalta a függetlenségi front demokratikus programját, amelyet tudomásul vett Vörös János, Faraghó Gábor és Teleki Géza is, persze mint szükséges rosszat. Mellettük a debreceni kormányban a Magyar Kommunista Pártnak 3, a Független Kisgazdapártnak és a Szociáldemokrata Pártnak 2—2 és a Nemzeti Parasztpártnak 1 képviselője foglalt helyet miniszterként. Az ideiglenes kormány összetétele segített eloszlatni a rágalmakat» amelyek azzal rémítgették a megtévesztett embereket, hogy a szovjet csapatok bejövetelével rögtön kezdődik a kommunista uralom, amitől nemcsak a tőkések ós földbirtokosok rettegtek, hanem a 25 éves gátlástalan kommunistaellenes propaganda nyomán a kispolgárság, valamint a polgári és kispolgári értelmiség is. A debreceni kormány létrejövetelének politikai és morális hatása lökést adott a népi ellenállásnak a még fel nem szabadított országrészen. A hazafias ellenállás megmutatkozott a hitlerista kiürítési parancsok megtagadásában, a hitleristák által elrendelt erődítmény-munkák, a nyilas behívó parancsok szabotálásában, és fokozta az antifasiszta nemzeti ellenállás más formáit, beleértve a helyenként megkezdődött fegyveres ellenállást is. A földbirtokosokat és fullajtárjaikat persze nem nyugtathatta meg a debreceni kormányprogram, mert a földosztás pallosát suhogtatta meg a fejük fölött. A nagytőke gazdasági hatalmának korlátozására irányuló szegedi követelések a bankárok és iparmágnások számára voltak igen nyugtalanítóak. Viszont mindez lelkesítően hatott a munkásokra és parasztokra, a nemzeti újjászületés reményét ébresztette fel az értelmiség körében, reményt keltett mindazokban, akiknek lelkét nem terhelték népellenes bűnök. A nép nagy tömegei a négy párt mögött álltak, s a tömegek legaktívabb, legtettrekészebb, legforradalmibb része — a kommunista pártot követte. A kormányprogram gyakorlati végrehajtása nemcsak a kormány műve volt, hanem mindenekelőtt a tömegeké, amelyek a kommunista párt útmutatásait és felhívásait követve előbbre mentek, mint a koalíciós kormány, segítve a kommunista pártot és a vele szorosan együttműködő szövetségeseit : a koalíció balszárnyát abban, hogy az egész kormányt balra húzza. A munkásosztály erejét és hatalmi súlyát Budapest felszabadítása növelte meg nagy mértékben, s ez gyorsította meg a demokratikus átalakulás nagy kérdéseinek dűlőre vitelét. Most pillantsunk vissza és vizsgáljuk msg, hogyan hajtottuk végre a homloktérben álló három döntő feladatot: 1. az antifasiszta felszabadító háborúba való bekap soló lást, 2. a földosztást, és 3. az ország újjáépítését.