Századok – 1960

Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 82

98 FÜGEDI ERIK vagy hordónként egy köböl bort adott az uradalom, a malomgát javításáért a molnár együttesen 1 fl-t, vagy ennek megfelelő értékű bort adott borravalóként: az 1553. évi példány szerint a kaszálásért 14 dénárt, a szénagyűjtésért 3 dénárt, az aratásért 4 dénárt és egy pint bort fizettek.5

6 A számadásokból keveset tudunk meg a robotra vonatkozólag. A kaszálást egyedül a sallóiak váltották meg rendszeresen évenként 12 fl-tal. Már ez is arra mutat, hogy a többi helység lakói munkával teljesítették robotkötelezettségüket. Ténylegesen is találkozunk olyan adatokkal, amelyek szerint a széna kaszálásért és gyűjtéséért fizetett az uradalom. így 1487-ben a muzslai réten szénát gyűjtő 35 embernek 1,46 fl-t, ugyanakkor a kövesdieknek 2,92 fl-t, 1489 szeptemberében a muzslai kaszásoknak 4,20 fl-t; valószínű továbbá, hogy a provisor szolgáinak nyárhidi és udvardi kaszálás során felmerült költsége vagy részben vagy teljes egészében munkabér volt. Az 1487. évi adat kifejezetten szénagyűjtést említ, a bér tehát napi 4 dénár és egy pint bor lett volna. Ha az 1,46 fl-t elosztjuk 35 fővel, akkor 4 dénár munkabért és 6 dénár maradványt kapunk. A másik két adat nem tünteti fel a munkában résztvevők létszámát, de az összegek maradéktalanul oszthatók az urbáriumban megjelölt munkabérrel. Ténylegesen tehát az uradalom fizetett a kaszálásért és más robotkötelezettség alá eső munkáért. A szénakaszáláson kívül is találkozunk még egy a robot körébe tartozó bonyolult esettel. 1489-ben az érsekség megjavíttatta a kövesdi malmot, s a munkánál igen sok napszámost alkalmazott. Saját vigilatorainak 5 dénár napszámbért fizetett, az „idegeneknek" pedig 6 dénárt. Július 20-án és 25-én azonban ezek mellett kakati és kövesdi jobbágyok is szerepelnek a munkások között, napszámbérük 6 dénár volt, azaz ugyanannyi, amennyit az idegeneknek fizettek, akik alatt nyilván nem érseki jobbágyok értendők.57 A muzslai kaszások és a kövesdi malom munkásai nyilvánvalóan különböző elbírálás alá esnek. A muzslai kaszásoknak éppúgy, mint általában minden robotban végzett munkáért bizonyos pénzbeli vagy természetbeni (só, bor) fizetség járt. A kövesdi malomnál a robotkötelezettség ideje már lejárhatott és a robotkötelezettségen kívül végzett munkáért a napszámosoknak ugyan-56

Az Urbárium Olahiban (1527) található adatok: Bulcsunál: „Servitia falcare, cumulare, importáré, item metere doubus diebus tenebantur et pro laboré eis aut pecunya aut sale olim solvebatur, solutio tamen desiit" (p. 2). Magvarszőgyén: „Servitia tencntur doubus diebus sessionati falcare pro pecuniis . . » (p. 3). Kéménd: „Tenentur falcare doubus diebus pro pecunits, cumulare et importara' . Perbete: „Servitia. Tenentur doubus diebus falcare, arare, metere ad allodium de Bwchvv, olim pro falcatura dabantur den. xiii. Messori verő den. iiii aut dabantur sales aequivalentes" (p. 8). Kürtnél: „tenetur vasa decimaüa educere ac ligare pro ligatura aut pecuniae solvebantur aut ab uno vase cubulus vini 1" (p. 7). Börzsönynél: „vasa decimalia educere ac ligare pro solutione" (uo. p. 39). Kissárónál: „Tenentur cum colonisSarlo etHelwen pálos, virgulta,ramos et robura ducere pro aggere replendo et rupturas aggeris reformare. Molendinator dat illis pro bibáli bus de communi fl 1 aut vinum tanti pretii" (p. 15). 67

Az elszámolási tételek a következők (Usita 1489 fo. 26): per homenj strany lavorono ditto zorno in Kevesd duc. — din. 66 per 16 homenj de Kakat, lavorono in Kevesd din sej per homo „ — din. 96 per 4 hominj di Kevesd lavorono in ditto molendino din. 6 per uno ,, — din. 24