Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70
AZ OSZT R Α Κ—MAGYAR MONARCHIA SZÉTTÖRÉSE 93 mus rendszerének szétesésével és forradalmi mozgalmak jelentkezésével, a Legfelső Tanács körében felmerült az egykori Monarchia területe katonai megszállásának a terve.165 Ha erre mégsem került sor, úgy többek között azért, mert célszerűbbnek mutatkozott, és az Egyesült Államok véleménye szerint lehetségesnek látszott a Habsburg-birodalom helyén keletkező vákuumot Lengyelországra, Jugoszláviára és Csehszlovákiára való támaszkodással kitölteni.16 6 Az amerikai diplomácia új pilléreket vélt bennük felfedezni, amelyekre a Monarchia helyére lépő és befolyása alatt álló délkelet-európai konföderáció felépülhetett volna. Már a 14 pont értékelését tartalmazó memorandum is, melyet — mint már szó esett róla — október 29-én terjesztettek Wilson elé, a 10. pont záró bekezdésében felveti a Balti tengertől az Adriai tengerig való szabad mozgás érdekében a konföderáció tervét.167 Az amerikai kezdeményezés nem szorítkozott csak elvi síkra, gyakorlati lépések is történtek. Október utolsó napjaiban Philadelphiában ülésezett a „Középeurópai Demokratikus Unió", melynek tárgyalásain résztvettek lengyelek, ukránok, csehek, szlovákok, délszlávok, románok, litvánok stb. Bár a megbeszélések nem a legnagyobb egyetértés jegyében folytak le, mégis — főleg Masaryk közbelépésére és közvetítésével — sikerült elfogadtatni egy közös nyilatkozatot, melyet Wilson igen megértően fogadott.168 A benne foglaltaknak — a wilsoni frazeológiához hasonlóan — az lett volna a feladatuk, hogy bel- és külpolitikai vonatkozásban egyaránt kellő ellenszerül szolgáljanak a forradalmi eszmékkel szemben, melyek a szétesőben levő Monarchia minden területén különösen termékeny talajra hullottak. Feltartózhatatlan terjedésük indította a Habsburg uralkodót, Károlyt — gróf Andrássy Gyula, az új külügyminiszter sürgetésére16 9 — annak a táviratnak a megírására, amelyben legnagyobb aggodalmát fejezte ki a belső rend és a monarchikus elv sorsát illetőleg, és megőrzésük érdekében a háború mielőbbi befejezését sürgette. A forradalom veszélyére és a bolsevizmus eszméinek riasztó jelentkezésére való hivatkozással próbálkozott október 29-én — a Monarchia részéről — Hohenlohe-Schillingsfürst Alfred herceg az amerikai megbízottal, Allen W. Dulles-szel való megbeszélés kieszközlésével.170 Amidőn november 2-án, néhány nappal a Monarchia sorsát megpecsételő forradalmi események lezajlása után Stovall svájci amerikai követ áttekintést adott Lansingnek17 1 az ottani helyzetről, valamint az egyes területeken létrejött kormányzatok jellegéről, a legkritikusabbnak és az antant szempontjából a legaggasztóbbnak a magyarországi helyzetet minősítette. Aggodalmát fejezte ki, hogy a forradalmi események következtében hatalomra került Károlyi-kormánynak nem sikerül ellenőrzése alatt tartania az események alakulását és fennáll annak a veszélye, hogy — a bolsevizmus növekvő hatása alatt — a helyzet a szocialista forradalom irányába fejlődik és nemcsak a dinasztiát és a kormányt, hanem a fennálló rendszert is el fogja söpörr i.17 2 * 165 Mamatey: i. m. 347. 1. 166 Uo. 347. 1. Vö.: Baker: Life and letters... VIII. k. 541—547. 1. ^ i«' F. R. 1918. Suppl. 1. I. k. 411. 1. — Vö.: D. H. Müller: i. m. II. k. 78. 1. — Horváth Jenő: A trianoni békeszerződés megalkotása és arevízió útja. (Bpest,1939). 120.1. Mamatey: i. m. 342 — 343. 1. — Baker: Life and letters... VIII. k. 556. 1. 169 Andrássy: i. m. 307. 1. P. R. 1918. Suppl. 1. I. k. 419. 1. "i Uo. 445—447. 1. 172 Uo. 447. 1.
