Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Oţetea; A.: A román történettudomány fejlődése 1944. augusztus 23. után 914
922 Α. OTETEA mú új anyag feltárásához jelentős mértékben járultak hozzá a moszkvai és a budapesti levéltárak is. * Az újkorra vonatkozó kutatások a XIX. század három, politikai szempontból legjelentősebb eseményére irányultak: az 1848-as forradalomra, a román országok egyesülésére, valamint a függetlenségi háborúra. Az 1848-as torradalom századik évfordulója már rendszerünk első éveiben a politikai és társadalmi felszabadulásért vívott harc egyes kérdéseire irányította történészeink figyelmét. M. Roler Anul révolu ionar 1848 (Az ezernyolcszíznegyvennyolcas forradalmi év) című kötetben „a forradalom importálásának" elmélete ellen lépett fel, és a forradalom alapvető okait a román országok társadalmi és politikai rendszerében kereste. Ilyen értelemben fogamzottak az alábbi tanulmányok : Gh. Georgescu-Buzearnak Aspectul agrar al revolutiei din 1848 ( Az 1848-as forradalom agrárvonatkozásai) és Val. Popovici-nak Desvoltarea miscirii revolutionäre din Moldova, dupa evenimentele din martié 1848 ( A moldvai forradalmi mozgalom fejlődése az 1848-as márciusi események után) című tanulmánya. Gh. Ungureanu: Framíntőrí premergítoare miscärii din 1848 ín Moldova, ( Az 1848-as moldvai mozgalmat megelőző harcok) című dolgozatába kiadatlan dokumentumok alapján írta le egy olyan „Hazafias Társaság"-nak nevezett titkos egyesület tevékenységét, amelyet 1846-ban történt leleplezése után azzal ítéltek el, hogy Mihail Stürza uralkodása ellen, „a nép nagyon veszélyes izgatásához" folyamodott. A titkos társaság tagjainak egy részét letartóztatták, a másik részét emigrációba kényszerítették. „A Hazafias Társaság" befejezése egyik okát világítja meg az 1848-as moldvai forradalmi mozgalom gyengeségeinek. P. Gonstantinescu-Iasi akadémikus: Trei pictori romín ín révolu ia din 1848 (Három román festő az 1848-as forradalomban) címmel adta ki tanulmányát. Az 1848-as erdélyi forradalom a tárgya Victor Cherestesiu professzor nagyobb monográfiájának. Ebből megjelentek a következő tanulmányok: Contribute la istoria miscàrilor ßränesti din Transilvania ín anul revolutionär 1848 ( Adalék az 1848-as forradalmi év erdélyi parasztmozgalmainak történetéhez) és Pregâtirea si obiectivele Adunarii delà Blaj din 3—15 mai 1848 (Az 1848. május 3—15-i balázsfalvi Nemzetgyűlés előkészítése és tárgya). A nagybányai munkásságnak az 1848 —49-es forradalmi évben játszott szeiepét Csetri Elek tanulmányozta. A Miscárile revolutionäre de la Braila din 1841—1843 (Az 1841 —1843-as braila-i forradalmi mozgalom) c. tanulmányban Const. Ν. Velichhi új megvilágításba helyezte e m izgalom tör én-nét. A fejedelemségek egyesítésének, melynek centenáriumát fényesen ünnepelte meg a román nép, mélységes és hiteles népi jellegét a tömegek lelkes vonzódása tanúsította. A történészek számára a centenárium alkalmat adott arra, hogy új forrásanyagok alapján, a marxizmus—leninizmus eszméinek fényében vessék fel újra az egyesülés problémáját. A bukaresti Történettudományi Intézet három új dokumentum kötetet adott nyomdába és az egyesülés ünnepségeihez a Ia^i-i és a kolozsári intézetekkel együtt nagyszámú közleménnyel járult hozzá. Ezekből a tanulmányokból kiderül, hogy az egyesülést a népi tömegek nyomására, a nagybojárok egy részének és más feudális elemeknek az ellenállásával szemben valósították meg. A népi tömegek ugyanis az egyesülésben kezdetét látták az ország társadalmi rendje radikális átalakításának, a munka gazdasági és politikai felszabadításán keresztül. Ebből a
