Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Oţetea; A.: A román történettudomány fejlődése 1944. augusztus 23. után 914

A KOM Λ Ν TÖRTÉNETTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE 1944. AUGUSZTUS 23. UTÁN 921 és C. Serban-nak régi kézművesiparunkra és a XVIII. század agrárviszonyaira, Radu Manolescu-nák a román országok és Szeben, továbbá Brassó kereskedelmi kapcsolaiaira vonatkozó tanulmányai is nevezetes eredményekkel záródtak. Említést érdemel még B. iSWdw-nak az erdélyi állami manufaktúrái ól szóló tanulmánya, és a iiatal la i-i kutatók munkássága. Az utóbbiak közül G. Istrate-nek Relaliilor dintre proprietär si t<rän in regiunea de munte ( A hegyi tartományok parasztsága és a földbirtokosok), E. Negru £-nak a Organizxrea breslei de slujitori ( A szolgalegények céhének szervezete) és a Domeniului Comânesti ( A Comänesti-i birtokról), továbbá Lucián Boicu-nak a Transporturile ín prima jumätate a secolului al XIX.-lea ( A XIX. század első felének szállításai) című tanulmányai. Körülhatárolt és pontos kérdésekre irányított tanulmányaikkal, amelyek íontos következtetésekre vezetnek, harcos szellemükkel és munka iránti lelkesedésükkel a iiatal kutatók ma már érett történészekként jelentkeznek, ami íeljogosít arra, hogy bizalommal és büszkeséggel tekintsünk a román történetírás jövője elé. * A történészek, noha nem a megfelelő mértékben, nem úgy, ahogy a II. Kongresszus kijelölte, de teleltek a múlt kulturális öröksége kritikai éitékelésének kérdésére is. Mint ahogy természeti s volt, e tekintetben a történészek ügyeimének középpontjában Nicolae Bàlcescu állott. Életét és életmüvét nagyszámú tanulmány, sőt egy részletesebb monográíia is ábrázolta. De mind a mai napig nincs olyan munka, amely méltó lenne e nagy forradalmi demokrata egyéniségéhez és életművéhez. Azok a kísérletek, amelyek a Kogälniceanu, Vasile Parvan, N. P. Hasdeu, A. D. Xenopol és mások értékelésére irányultak, nem mindig hatoltak le a társadalmi eszmék gyökereihez és nem húzták meg pontosan a demarkációs vonalat aközött „mi élő, és aközött, ami már halott" műveikben. P. P. Panaitescu nemrég jelentetett meg egy Dimitrie Cantemir életéről ós műveiről szó*ó részletes ós megbízható monográiiát. A munka, amely gazdag, részben kiadatlan, részben eddig kevéssé ismert anyagra támaszkodik, lejlődésében ábrázolja Cantemir gondolkodását és politikai tevékenységét. A mű uralkodó alapgondolata az, hogy Dimitrie Cantemir a bojárokkal szemben folytatott harcával megkísérelte Moldva arisztokratikus államrendjónek leiszámolását és ennek a központosított állammal való helyettesítését. Végül utalnunk kell a Pártnak egy másik kezdeményezésére is, arra, amely a nagyközönség, különösképpen a fiatalság hazaiias nevelése érdekében a múlt legfontosabb eseményeinek és személyiségeinek népszerű ábrázolását írta elő, tudományos apparátus nélkül, de a történettudomány legújabb eredményeinek színvonalán. Érre a kezdeményezésre volt a válasz a Bobilna (Bábolna) St. Pascu műve, amely a nem szakmabeliek számára fejti ki az 1437-es parasztlelkelést, és a „Ion de Hunedoara si vremea sa" (Hunyady János és kora) című kötet, Camil Muresan munkája, amely Hunyady János haladó szerepét mutatja be a törököktől fenyegetett délkelet-európai népek fejlődésében. A bukaresti Történettudományi Intézetnek egy munkacsoportja abból a célból, hogy megvilágítsa a Tudor Vladimirescu vezetése alatt lefolyt népi felkelés antiieudális, törökellenes és nemzeti jellegét, egy nagy dokumentumgyűjteményt készített öt kötetben. A dokumentumokban található nagyszá-