Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Oţetea; A.: A román történettudomány fejlődése 1944. augusztus 23. után 914

A KOM Λ Ν TÖRTÉNETTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE 1944. AUGUSZTUS 23. UTÁN 919 A dokumentumok kiadásával párhuzamosan történetírásunk támadstá intézett a burzsoá történetírás által elhanyagolt vagy meghamisított problémák sorozata ellen. A Párt útmutatásai és a pártdokumentumok itt is meghatározták a követendő eljárásokat. Felvetették történelmünk alapvető kérdéseit és rámutattak megoldásuk módozataira is. A feudális viszonyok jelentkezésének, a korai feudalizmusnak, a román feudális államok megalakulásának problémáira vonatkoztak a tehetséges és fiatal történész, Barbu Címpina kutatásai. A régi, külföldi és román történészek hamisításaival szemben kritikai magatartásával, a megőrzött adatok tudományos magyarázatával és a történeti folyamatoknak a szomszédos országok történetébe való beágyazásával sikerült kellőképpen ábrázolnia a román társadalom fejlődési szakaszait, a román nép és nyelv kialakulásától egészen a XV. század végéig. Hasonló munkát folytattak Erdély történetére vonatkozóan D. Prodan akadémikus és St. Ρ asm. Az általuk vázolt fejlődésben a feudális állam megteremtése a feudalizálódási folyamat megérlelődésének és a külföldi hódítók elleni védekezés szükségességé eredményeként tűnik fel. A feudális gazdaság fejlődése és az állam központosításáért folytatott harc kezdetei a XV. század második felében — ezek voltak azok a témák, amelyeknek megoldásában Barbu Címpina marxista történetírásunk jelentős vívmányainak számító új gondolatokat hozott. A moldvai és havaselvi faluközösségek problémájával Valeriea Cost lehel és C. Cichodariu foglalkozott. P. P. Panaitescu Mihail Viteazul „kötéseinek" sokat vitatott problémáját vette elő; 1594-ben határozta meg annak dátumát ós megállapította, hogy a költözködési jog korlátozásával Mihail nem csinált mást, mint szentesítette a parasztok leigázására irányuló — a XIV. századtól nyomonkövethető — folyamatot. Hasonló kérdés, a robot története a XVI -XVIII. századi Erdélyben képezi tárgyát D. Prodan akadémikus nagyarányú vizsgálatainak. Nagy István halálának 450. és trónralépésének 500. évfordulója alkalmából katonai ós politikai hatalmának alapjaira, kora moldvai kultúrájára, a szomszéd országokkal és Oroszországgal teremtett kapcsolataira vonatkozó tanulmányokkal és a nemrég megjelent Repertoriul monumentelor si obiectelor de art'i din dimpul lui Stefan eel Mare (Stefan eel Mare kora emlékműveinek és műtárgyainak repertóriuma) c. kötettel emlékezett a román történetírás. A moldvai állam központosított szervezetével (a XVIII. század közepéig) C. Cihodariu, a moldvai várossal, a „mentesített emberekkel" és a Regulamentul Organic (Szervezeti szabályzat)-tal D. Berlescu foglalkozott. Fontos helyet foglalt el a középkorral foglalkozó történészek munkájában a népi tömegeknek a török iga elleni harca. Barbu Címpina kimutatta a nagybojárok áruló szerepét e küzdelmekben. Ezek, mivel az állam központosítása fenyegette politikai pozícióikat, inkább alávetették magukat annak a török uralomnak, amely tiszteletben tartotta osztályelőjogaikat és megosztotta velük az ország gazdasági kizsákmányolását. Ilyen értelmű adalékokat hozott Eugen Stänescunak Moldva 1538-ban bekövetkezett török uralom alá jutásáról szóló tanulmánya, épp úgy, mint M. Guboglu munkája is, lőként a török krónikákból készített fordításaival. Mihail Berza megbízható anyaggyűjtés alapján megállapította a porta által a román parasztokra kivetett szolgáltatásokat és pontosan kiszámította a harács és a többi, önkéntesnek nevezett kötelezett ség reális értékét. Sikerült