Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Oţetea; A.: A román történettudomány fejlődése 1944. augusztus 23. után 914
A ROMAN TÖRTÉNETTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE 1ÍÍ44. AUGUSZTUS 23. UTÁN 917 mint ezer éves miletosi gyarmat történetének számos vonatkozását, különös -képpen az őslakosság és a görög gyarmatosítók viszonyát világították meg. Histria gazdasági életének, intézményeinek, eddig teljesen ismeretlen történetének, valamint a kiadatlan feliratoknak elemzése képezték D. Pippidi néhány tanulmányának tárgyát, amelyek közül megemlítjük a Contribuai la istoria veche a Romíniei (Adalékok Románia ókori történetéhez) címűt. Az I. Nestor vezetése alatt íolyó Sárata-Monteoru-i ásatások leltárták előttünk a Muntónia északkeleti és Moldva déli részén levő bronzkultúra fejlődését. A vaskorszak egészéből a géta-dák kultúrát is magábaioglaló úgynevezett „második vaskorszak" feltárása volt a célja néhány különleges Zimnicea-i, Poiana-i ós Pope^ti-i ásatásnak. Ezek az időszámításunk előtti IV. század és a Dácia római meghódítása közötti időszak fejlődésére vonatkozó anyagot hozták felszínre. A Cerna-Voda-i feltárások lehetővé tették a géta-dák kultúra kialakulásának ós elhelyezkedésének a megvilágítását. Külön említést érdemelnek az ország különböző pontjain elkezdett, a preíeudális korszakra vonatkozó ismereteinket elmélyítő kutatások. A kolozsvári archeológus munkaközösségnek sikerült bebizonyítania egyrészt a dákok folytonosságát a római uralom alatt, másrészt a romanizált dák lakosság fennmaradását a rómaiak Dáciából való kivonulása után. A IV—X. század (ekkor tűnnek fef a szlávok hazánk területén) történetének megvilágításához a More^ti-i ásatások, a Särata-Monteoru (VI—VII. század) és a Ciumbrud-i (X. század) korabeli temetők feltárása járult hozzá. A VIII—X. századi, a Román Népköztársaság területén levő szláv települések problémája új dokumentációs alapot kapott M. Petrescu Dîmbovitânak a Hlincea-i, Spinosa-i és Danesti-i ásatásaival foglalkozó, e feltárások eredményén alapuló tanulmányaival. A Gh. Stefan vezetése alatt alló Garvan-Dinogetia-i ásatások egy Χ—XII. századbeli települést tártak fef. A román nép kialakulásának időszakára vonatkozó régészeti kutatásokat a román nép és a román nyelv kialakulásának tanulmányozására alakult bizottság gondoskodása szervezte újjá és egységesítette. A feltárások eredményezte anyag alapján a Dridu-Bucov-i ásatások révén lel lehetett vetni a X. századbeli román lakosság régészeti úton történő meghatározásának problémáját (Dridu-Bucov-i kultúra). A terepen eszközölt kutatások eredményeit a Materiale si cercetäri archeologice (Régészeti kutatások és anyagok), a Dacia köteteiben, a Studii si cercetäri de istorie veche időszaki folyóiratban és egy sereg munkában konkretizálták. Utóbbiak közül megemlítjük E.M. Condurachi akadémikusnak és munkatársainak Histria, R. Vulpe Izvoare, Gr. Florescu és munkatársai Capidava, D. Tudor Oltenia Romanà című monográfiáit. Hasonlóképpen kiemelendő néhány f iatal régész : E. Comsa, M. Comsa, S. Morintz és mások hozzájárulása is a román történettudomány eredménj-eihez. * A megalakulásukat követő első években a román Történettudományi Intézetek tevékenységüket egy középkori okmánygyűjtemény kiadására, a munkásmozgalom történetére, az 1821-es felkelés, a függetlenségi háború történetére, a XVIII—XIX., XX. századi agrárkérdésre és az 1888-as és 1907-es parasztfelkelésekre vonatkozó forrásanyag gyűjtésére összpontosították. 10*
