Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Vita - Székely György: A XV. századi magyar rendi állam egyes fogalmainak értelmezéséhez 910
A XV. SZÁZADI MAGYAR KENDI ÁLLAM EGYES FOGALMAINAK ÉRTELMEZÉSÉHEZ 911 birodalomban is élt az elképzelés, hogy a birodalom és koronája — test, az egyes tartományok — tagok.5 Viszont azt is hiba lenne elfelejteni, hogy pl. Franciaországban az ilyen organikus szemléletre emlékeztető kifejezéseket inkább a királyi központi hatalom erősítésére használták, semmint a rendi fejlődésére. Amikor pl. Szép Fülöp 1305-ben adót szedetett Tours tartomány papságától, annak beleegyezésével, akár beleegyezése nélkül is, ezt a királyi levél azzal indokolja, hogy „omnes et singuli, clerici et laici, regni nostri tanquam membra simul in uno corpore vere vivencia. . . tenentur ad conservationem, deifensionem et custodiam unitatis ipsius regni. . . "® Helyesen tette Eckhart Ferenc, hogy a király jogainak értelmezte az elidegeníthetetlen „iura regni"-t a párizsi parlament elnökének 1329. évi nyilatkozatában.7 A francia gyakorlatban a „corona" is erősen a királyhoz és birtokjogához kapcsolódott.8 Annyi azonban az egykori államszemléletből világos, hogy a „regnum" az akkori modernebb felfogásban már nem volt pusztán terület, hanem a lakosság valamelyes közössége is. Baldus de Ubaldis olasz posztglosszátor (meghalt 1400-ban) fejtette ki, hogy „regnum continet in se non solum territórium . . . sed etiam ipsos gentes regni quia ipsi populi collective regnum sunt . . . "9 Nyilvánvaló, hogy Itálián kívül ez csak erősen feudális tartalommal állhatott meg és terjedhetett. Lupoid von Bebenburg püspök, a Tractatus de iure regni et imperii (1340—1) szerző je a császár fölé emelt „populus" fogalmába még csupán a választófejedelmeket, hercegeket, grófokat és bárókat foglalta.10 A cseh feudális jogban, a mérsékelt huszitáknál is a „corona regni Bohemiae" el volt választva a királytól, sőt vitairatokban, versekben azzal szemben is alkalmazták, s megfért a királynélküliséggel is. Ez is rendi alakzat tehát.11 Hogy Mályusz Elemér helyesen érezte meg az olyan fogalmak, mint az ország és idegenre fordított megfelelői változandóságát, azt a további magyar fejlemények is, de külföldi párhuzamok is igazolják. Azt is, hogy a fejlődés törvényszerűen a társadalmi kiszélesülés felé viszi — jobbára ugyan csak az igényekben — az efféle fogalmakat. 1514-ben Bagoly Ferenc keresztes csapatvezér a keresztes hadat ez ország (regnum) védelmezőjének minősíti, s az egész ország akaratából (ex voluntate toeius regni) összegyűlt hadról ír, az ellene támadókat a „regnum" ellen felkelőknek nyilvánítja.12 Egy Sárospatakról író keresztes harcos is az egész ország (totum regnum) elleni cselekménynek tekintette a keresztesek bebörtönzését.1 3 Heltai Gáspár kései krónikája is azt 6 Uo. 118. 1. 6 Ioseph R. Strayer : Defense of the realm and royal power in France. (Studi in onore di Gino Luzzatto. Volume I. Milano 1950) 289—290. 1. (Kiemelés tőlem - Sz. Oy.) 7 Eckhart Ferenc: A szentkorona-eszme története. (Bpest. 1941) 29. 1. 8 Példák rá uo. 25, 26, 29, 30. 1. 9 Konstcmty Grzybowski : „Corona Regni" a „Corona Regni Poloniae" (Czasopismo Prawno-Historyczne, Tom. IX. — Zeszyt 2—1957) 313. 1. 10 Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. (Kolozsvár, é. n.) 544. 1. 11 Vö. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet (Bpest. 1946) 117., 119. 1. ; Husitské skladby budysínského rukopisu (Praha. 1952) 23. s köv., 32. s köv., 43. s köv., 61. s köv. 1. 12 Franki Vilmos: Adalékok az 1514-dik évi pórlázadás történetéhez. (Századok. 1872) 3. sz. oklevél. 13 Uo. 5. sz. oklevél.
