Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Vita - Székely György: A XV. századi magyar rendi állam egyes fogalmainak értelmezéséhez 910
VITA A XV. SZÁZADI MAGYAR RENDI ÁLLAM EGYES FOGALMAINAK ÉRTELMEZÉSÉHEZ A magyar államfejlődés íontos állomását világította meg Mályusz Elemér a folyóiratunkban (majd külön kötetként) megjelent tanulmányában. Kéziratos szövegét már annakidején a Történettudományi Intézet vitáján alkalmam volt elismeréssel illetni. Később a kézirat Mályusz Elemér külföldi kutatásai nyomán tovább bővült. Egyes új elemeihez kívánok most állást foglalni alábbi soraimmal, amelyeket — egyebek mellett — a „XV. századi társadalom- és jogtörténetünk néhány kérdéséről" rendezett vitán volt alkalmam elmondani. ulályusz Elemér terjedelmes tanulmányában1 több, egymástól nem független fogalom szerepel. Ezeket gondosan elemzi. Ilyenek pl. „a magyar királyság egész teste" (prelátusok, előkelők és nemesek képviselik 1439-ben és 1441-ben, noha 1435-re Mályusz bizonyítani tudta, hogy itt a köznemesség képviseli ezt a fogalmat), „az egész regnum" (Magyarország nemesei és lakosai képviselik 1452-ben), a communitas regni Hungáriáé, továbbá az Orsag német szövegben, Orsagha latin szövegben, amelyek általában valóban a köznemességet jelölik az idézett szövegekben. Hogy Mályusz nézete fedheti a valóságot és ehhez fűzött bonyolult érvelése is helyes lehet, azt egy XIV. századi angol forrás, a parlament jelentőségét hangoztató „Modus Tenendi Parliamentum" mutatja. Ennek szövegében a következőt olvashatjuk: „per communitatem parliament! concedi debent, quae ex tribus gradibus sive generibus parliamenti, scilicet ex procuratoribus cleri, militibus comitatuum, civibus et burgensibus, qui repraesentant totam communitatem Angliáé, et nondemagnatibus, quia quilibet eorum est pro sua propria persona ad parliamentum et pro nulla alia."2 A rendi állam kiváló magyar kutatója ezekkel a jelenségekkel kapcsolatban államorganizmusról, organikus államelméletről is beszél.3 Erre az 1440-től szereplő membrum regni kifejezés is vezeti, s ezt Vitéz Jánoshoz kapcsolja. Nincs kizárva, hogy műveltebb magyarok — mindenesetre Vitéz János — ismerték az efféle elképzeléseket, más kérdés, mennyire hathatta ez át a nemesség szélesebb köreit. Ez bizonnyal további kutatás tárgya lesz. Itt csak arra kívánok rámutatni, hogy a korabeli európai szóhasználatban az ilyen fogalmak nem egységes elméletnek a megnyilvánulásai. Ismeretes, hogy Angliában is szó volt a XV. század elején a korona tagjairól.4 A német 1 A magyar rendi állam Hunyadi korában (Századok. 1957) több helyén. 2 Julius Hatschek : Englische Verfassungsgeschichte. (München und Berlin. 1913) 215. 1. (Kiemelés tőlem. Sz. Oy.) — A forrás keletkezésére és természetére Sir William Holdsworth: A History of English Law. (Volume I. London. 1938) 388. 1. Vö. Mályusz fejtegetésével i. m. 545. 1. 3 I. m. 548., 550. 1. 4 Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. (Bpest. 1946) 119. 1.
