Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay-Havas Ervin: Adalékok az USA rabszolgatartó államainak gazdaság- és társadalomtörténetéhez. 1791–1861 893

[ADALÉKOK AZ USA RABSZOLGATARTÓ ÁLLAMAINAK TÖRTÉNETÉHEZ 907 Az ültetvényesek korántsem tartották magukat olyan kegyetlen és keresztényitelen embereknek, ahogyan az abolicionisták lefestették őket. Ellenkezőleg, úgy gondolták, hogy ők az ország „igazi gentlemanjei", szemben a jenki „koldusokkal és boltosokkal". Családfáikat — teljesen alaptalanul — a XVI. századi (Tudor-kori) angol arisztokráciához kapcsolták és azt állították, hogy az északiak a régi angol közép- és alsó rétegekből származnak. A valóságban ezek a Walter Scott-i erényeket megtestesítő lovagok szűklátókörű, műveletlen emberek voltak.71

Alacsony maradt a kulturális színvonal a városi fejlődés lassúsága miatt is, a déli városok gyér voltát pedig az iparosítás hiányára vezethetjük vissza. Amíg az állami földalapból földhöz juttatott nyugati telepesek erősítették az Egyesült Államok szabad államainak plebejus-demokrata erőit, a Dél elfordult a jeffersoni liberalizmustól és a társadalmi ós faji felsőbbrendűség eszméit alakította ki. Ugvanakkor a rabszolgatartó rendszer korlátozta a gondolatszabadságot. Amíg a XVIII. század végén nyíltan megvitatták az ültetvényes rendszer hátrányait, a XIX. század elejétől fogva ez a téma „noli tangere", vagy ha úgy tetszik — „shocking". A rabszolgasággal kapcsolatos álláspont változása a 20-.as években mutatkozik meg nyíltabban. Politikai és szellemi vezetők délen egymás után mutatnak rá, hogy a rabszolgaság korántsem gonosz rendszer, hanem ellenkezőleg : pozitív jó, és nem átmeneti jellegű valami, amelyet egyszer majd eltörölnek, hanem permanens intézmény. 1822-ben jelenik meg az ültetvényesek első pamfletje a rabszolgaság védelmében A legbefolyásosabb rabszolgapárti „filozófus" kétségkívül Thomas Roderick Dew, a William and Mary kollégium professzora volt. 1832-ben írt könyve a virginiai törvényhozás emancipációs terveit támadja. A rabszolgaság isteni ós bibliai eredete mellett Dew nagy diadallal bizonyítja be, hogy a rabszolgaság mérsékelte a háborúk kegyetlenségét, ezzel pedig a nők munkája is megkönnyebbedett. A rabszolgatartás a republikánus gondolkozással sem összeférhetetlen, hiszen az athéni demokrácia idején is taitottak rabszolgát, Arisztotelész pedig kifejezetten hitt abban, hogy a rabszolgaság szükséges a szabadság szellemének fenntartásához. A szabadság gondolatát csak erősíti a rabszolgarendszer! Délen jobban lobog a szabadság gondolata, mint északon, mert itt a szabadság nem csupán a gyönyörködés forrása, hanem megkülönböztetett rangot és privilégiumot jelent. A feketék „bűnei és hitványsága" egyesíti és egyenlővé teszi a fehéreket. A rabszolgaság — ledönti az osztály korlátokat és minden fehért szabad és gazdag úrrá tesz.72 Dew követői közül George Fitzhugh tűnik ki leginkább, aki „Sociology'for the South" című könyvében (1854) ellentámadásba megy át, Fitzhugh kijelenti, hogy a szabadnak nevezett északi társadalom — szörnyszülött, míg a déli ültetvényes-rabszolgatartó forma nemcsak egészséges és szép, hanem természetes is. Ez az álbölcs megtámadja a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely „az akkor divatos szentimentális francia filozófia hatása alatt jött létre" és az a kijelentése, hogy minden ember egyenlő, Fitzhugh szerint szépen hangzó frázis, amely különben is csak fehérekre vonatkozik. Fitzhugh kénytelen a szocializmussal is foglalkozni, amely ebben az időben európai emigránsok révén már meglehetősen ismert eszme az amerikai kontinensen. Kijelen" Jellemző, hogy a mezőgazdasági szaklapok cirkulációja 1860-ban északon negyedmillió példány, a par excellence agrár jellegű délen ezzel szemben ugyanakkor csak 30 ezer körül mozgott. Vö. Blake: i. m. 154' 1 jfée plasztikusabb példákat hoz a déli társadalmi élet különös kettősségére, a társadalmi romantikával összefonódó ököljog uralmára Morrison és Commager idézett művé (540—50- 1.). Morrison megemlíti, hogy a párbajőrületet nem számítva délen gvakran megesett, hogy kongresszusi tagok és bírák késsel és revolverrel estek egvmásnak néha magában a törvényhozó testületben, de néha a nyílt utcán is. Ami a Dél álarisztokratikus (voltaképpen parvenu) társadalmának kulturálatlanságát illeti, Morrison rendkívül jellemző adatot közöl az 1850-es népszámlálás alapián i-gy északlés egy déli államot hasonlít össze (Michigant és Arkansast), amelyek lélekszáma ekkoriban körülbelül egyenlő volt. Néhány adat az északi Michigan és a déli Arkansas összehasonlításából : Arkansas Michigan (rabszolgatartó) (szabad) Kollégiumok száma 3 Kollégiumi diákok 150 308 Elemi iskolák 2714 Elemi iskolai tanulók száma 8493 110,455 Az elemi iskolák adóból származó bevétele dollárban . . 250 88,879 Analfabéta felnőtt fehérek száma 16,819 9 7912 Hírlapok és folyóiratok száma 16,819 9 58 Hírlapok és folyóiratok cirkulációja 7,250 52,718 Nyilvános könyvtárak száma 1 280 A könyvtárak kötetszáma 65,116 Lásd : .Morruon-Commager; i. m. 541. 1. " The Pro-slavery Argument ; As Maintained by the Most Distinguished Writers of the Southern States, Charleston 1852. 295.1. — Ez a könyv különös és anakronisztikus áltudományos tanulmánygyűjtemény.