Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay-Havas Ervin: Adalékok az USA rabszolgatartó államainak gazdaság- és társadalomtörténetéhez. 1791–1861 893
[ADALÉKOK AZ USA RABSZOLGATARTÓ ÁLLAMAINAK TÖRTÉNETÉHEZ 895 elő, akárcsak a sün tüskéi. A forgó henger szögei a gyapotszálat rostélyon húzták keresztül, egy forgó kefe megtisztította a szegeket, a magvak pedig külön rekeszbe hulltak. A gépet darálószerkezet segítségével kézierővel hajtották.9 A gép egy nap alatt 50 fontgyapotot tisztított, azaz egy munkás napi teljesítménye kétszáz kézierővel dolgozó rabszolgáéval volt egyenlő.1 0 Anglia, amely 1790 előtt a Földközi-tenger vidékéről, a nyugat-indiai szigetekről, valamint Brazíliából szerezte be gyapotszükségletét, egy ideig korlátlan mértékben vette át az amerikai gyapotot.1 1 1790-ben, amikor az ültetvényes gazdálkodás válsággal küzdött és súlya a következő évtizedekben betöltött szerepéhez képest még sokkal csekélyebb volt, az Egyesült Államok északi és déli vidékei között gazdaságilag, társadalmilag és ideológiailag nem volt akkora különbség, mint a gyapotra való specializálódás néhány évtizede után, amikor a szakadék Észak és Dél között egyre inkább elmélyült és az eszmei harc egyre keserűbbé vált. 1790-ben nem látszott lehetetlennek, hogy az ültetvényes gazdálkodás válsága miatt délen elaprózódnak a birtokok és az ültetvényesek áttérnek a gabonatermelésre.12 Kétségtelen, hogy a gabonának külföldi piacra való termelése sokkal kevésbé lett volna kifizetődő, mint a gyapot exportja. A XVIII. század 90-cs éveinek elején az északi kereskedelmi tőke egy része még összefogott a déli ültetvényesekkel. Ezek az erők az angolokkal szimpatizáló federali&ta pártban tömörültek. Jefferson vezetésével sorakoztak fel a federalistákkal szemben a republikánusok, akikhez a kis- és középültetvényesek, az északi tőkések egy része és a kispolgárság húztak. Ez a tarka összetételű párt rokonszenvvel kísérte a francia forradalmat. Uralomra jutva, a republikánusok több progresszív reformot erőszakoltak keresztül, többek között jelentős tömegeket juttattak földhöz a nyugati területek állami földalapjából.13 1790-ben tehát a politikai erők nem földrajzi, észak-déli alapon csoportosultak, a nagytőke és az ültetvény szövetségben állt a népi mozgalmakkal szemben. Amikor az ültetvényesek áttértek a gyapotnak piacra való termelésére, és megerősödött az ültetvényes gazdálkodás, a szakadék egyre mélyebbé vált az északi nagytőke és a déli rabszolgatartók között. Északon egyre nagyobb arányokban bontakozott ki az iparfejlődés, amelyet a természeti kincsek bősége és az idegen tőke behatolása segített elő, ugyanakkor délen jóformán minden energiát a mezőgazdaság kötött le és az ipar — mint később látni fogjuk — embrionális állapotban maradt. Északot erősítette az emigráció is és nem szabad elfelednünk, hogy a kereskedelmi tőke képviselői már az alkotmány megfogalmazásának idején rádöbbentek, hogy a rabszolgatartó rendszer gátolja az ország kapitalista fejlődését. Észak és Dél gazdasági eltávolodása 1830 táján politikai síkon is kifejezésre jutott. Ekkoriban már eltűnt a politikai küzdőtérről a fcderalista-republikánus kétpártrendszer, amelynek helyére a demokrata-whig és demokrata-nemzeti republikánus csoportosulás lépett. Az 1828-ban megalakított demokrata párt soraiban találjuk a rabszolgatartó ültetvényeseket, az emancipáció esetén a néger munkaerő konkurenciájától félő farmertömegek egy részét, továbbá a burzsoáziának azt a töredékét, amely érdekelt volt a gyapotexport tebhnikai lebonyolításában és finanszírozásában. A wliigpárt (1834) már csaknem kizárólag az északi nagyburzsoázia érdekeit képviselte, a társadalmi osztályok kaleidoszkopikus csoportosulásai helyett egyre inkább kibontakozik egy,,földrajzi" pártcsoportosulás, amely konkrét gazdasági-társadalmi tényezők folytán jön létre. • A gyapottisztító gép mechanizmusát legpontosabban az Encyclopaedia Britannica 23. kötetében (1932-ee kiadás) 584. 1. találhatjuk, bár valamennyi összefoglaló munka helyet szentel leírásának, vö. Előle: i. m. 159. 1. 10 Henry William Elsőn: History of the United States of America. 3. kiad. New York. 1949. 395. 1. — Elsőn könyve bőven jegyzetelt, de népszerű jellegű mnnka, amely az átlagamerikai számára késztilt. Műve feltűnően elavult, az első kiadás ugyanis 1904-ben hagyta el a sajtót. A könyvet eseménytörténet tölti meg, a politikai harcok szónoklatokból kiragadott idézetek formájában dominálnak, a külpolitikai koncepció az akkor még friss emlékű spanyolamerikai háború hatása alatt áll. Elsőn könyve eseményhalmazat, elterjedése azonban széleskörű. Társadalomszemlélete egészen primitív. — Whitney további sorsával kapcsolatban említést érdemel, hogy a feltaláló 1794. márc. 14-én szabadalmaztatta a gyapottisztító gépet és Phineas Miller nevű társával NewHavenben (Connecticut) műhelyt rendezett be a gép gyártására. A keresletnek azonban képtelenek voltak eleget tenni és a falusi kovácsok és mechanikusok kisebb-nagyobb módosításokkal már 1705-re elterjesztették a találmányt egészen a Mississippi vidékéig. Whitney szabadalmi perei jogi zsákutcába torkolltak, szabadalmát megsemmisítették és Hogdcn Holmes változatát fogadták el, aki körfűrész-rendszert alkalmazott gépében. A perlekedéstől megundorodva Whitney visszatért Neu· Haven-be (1798) és fegyvergyártáshoz fogott. Jövedelmező állami megrendeléseket vett fel, műhelyében Amerikában elsőként alkalmazott munkamegosztást és ő volt az első, aki a fegyvergyártásban a szabványosított részek külön sorozatgyártására törekedett. Eli Whitney tehát a modern amerikai ipar egvik úttörője. 11 Blake: i. m. 158. I. Az angol gyapotimport értéke 1775-ben 5 millió fontot tett ki. 1800-ban, amikor az amerikai gyapot egyre nagyobb mennyiségben került az angol piacra, az angolok által importált gyapot értéke 5β millió fontra duzzadt! "Parkes: i. m. 204. I. 11 Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopedija 39. köt. 591. 1.
