Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay-Havas Ervin: Adalékok az USA rabszolgatartó államainak gazdaság- és társadalomtörténetéhez. 1791–1861 893
894 SZUHAY-HAVAS ERVIN úgynevezett „Middle Atlantic" államokban két millió, délen egy millió 850 ezer embe lakott, a nyugati területeken ezzel szemben csak százezer.2 A lakosság főfoglalkozása a földművelés volt, a termelők túlnyomó többségét kisbirtokos farmerek tették ki. A rabszolgamunkával dolgozó déli ültetvényeket súlyos gazdasági válság sújtotta. A kor mezőgazdasági technikáját egyes amerikai történészek — tréfás túlzással — a babilonival hasonlítják össze, annyi bizonyos, hogy a földművelés és az állattenyésztés terén csupán a XIX. század első évtizede jelenti a tudományos mezőgazdaság irányába történt fordulatot. A településeket szekérutak kötötték össze egymással, amelyek esős időben teljesen használhatatlanok voltak. A gyarmatok szabadságharca óta a déli mezőgazdaság az örvény szélére került. Az ültetvényes gazdálkodás keretében termelt dohány és rizs elvesztette privilegizált helyzetét az angol piacokon, az angol kereskedők nem fizettek többé prémiumot az indigóért, a rablógazdálkodás miatt a dohányföldek kimerülőben voltak.3 Más országok dohánytormalésének növekedése ezenfelül olyan csapást jelentett az amerikai termelőkre, hogy 1825-ig legtöbben tönkrementek,4 vagy a dohányról a búza és más gabonafélék termelésére tértek át.5 A gazdasági válsággal párhuzamosan a virginiai és a marylandi ültetvényesek politikai befolyásán is csorba esett.6 Az ültetvényes gazdálkodásnak megfelelő rizs- és cukornádtermelést területileg bizonyos klimatikus feltételek korlátozták, rizst ugyanis csak az Egyesült Államok akkori területének legdélibb részein lehetett termelni,7 cukornádat pedig csak Louisiana államban, amely különben csak 1812-ben kapott önálló állami státust. A rabszolgatartó ültetvényesek érezték, hog ν a gazdasági válságból csak a gyapot angol piacra való termelése vezetheti ki őket. Az Egyesült Államok területén 1793 előtt kevés gyapotot termesztettek. A nagyobb arányú termelés elé nehezen megoldhatónak látszó akadályok tornyosultak, nevezetesen a gvapottisztítással kapcsolatos problémák. A ,,sea island ootton" azaz „tengeri szigeti gyapot" magvait 1786-ban georgiai farmerek hozták a Bahamákról az Unióba. Ezt az óvatos kezelést igénylő gyapotfajtát klimatikus okok miatt kizárólag csak a tengerparthoz közel eső földeken termeszthették, ennek ellenére 1790 ós 1801 között meglehetős elterjedésnek örvendett.8 A „tengeri szigeti gyapot" tisztítása aránylag könnyű munkát jelentett, a gyapotszálat kézzel választották el a magvaktól. Ez a művelet azonban túlságosan hosszadalmas volt ahhoz, semhogv kifizetődő lett volna. Még nehezebb munkát jelentett az éghajlati szempontból kevésbé kényes „rövidszálú" gyapot tisztítása. Ez annál bosszantóbb volt az ültetvénvesekre nézve, minthogy az angol technikai forradalom pompás piacot teremtett az amerikai gyapot számára — ha a gyapot tisztítását gépesíteni lehetett volna. 1791 — 92 táján a déli ültetvényesek a hatalmas angol kereslet miatt hazárd játékba kezdtek, a tisztítás gépesítésének problémáját a jövőre bízva, nagyobb aránvokban kezdték meg a rövidszálú gvapot termesztését és most, amikor a gazdasági fejlődés előtt megnyílt az út, már csak a gvapottisztító gép kérdése állt a fejlődés útjában. Ez a műszaki megoldás, amelynek nagyszerűsége éppen egyszerűségében rejlik, egy connecticuti jenki, Eli Whitney nevéhez fűződik. Whitney (1765—1825) karrierje amerikai karrier. Szegény farmercsaládból származott, gyermekkorától kezdve azonban olyan szokatlan mechanikai tehetségről tett bizonyságot, hogv ösztöndíjasként elvégezhette a Yale-egyetemet. Tanítói állást keresve a kulturálatlan délre készül és a hajón a véletlen összehozza Mrs. Nathaniel Greenenel, egy ismert forradalmi tábornok özvegyével, aki meghívja ültetvényére. Több ötletes háztartási szerkezetet konstruál és szalonéletet él. A társalgás főtémája a gyapot. „Georgia népe (értsd: a rabszolqatartó ültetvényes osztály) gazdag lehetne, ha el tudná választani a magvakat a száltól !" — kiáltja egy elkeseredett földbirtokos. Whitney munkához lát és néhány hét alatt elkészíti a híres ,,cotton gin"-1 (gvapottisztító gépet), amelynek lényege egy fahenger volt, amelyből 1 — 2 cm. távolságra szegek meredtek 'Henry Bamford Parkes: The United States of America. A historv. New York. 1953. A szerző megemlíti, hogy 1790-ben a lakosságnak csak mintegy 5%-a lakott városokban, az Egyesült Államok települései közül pedig, csak hatnak volt 8 ezernél több lakosa, ezek — nagyság szerinti sorrendben — Philadelphia, New York, Boston, Charleston, Baltimore és Salem. s Howard Ft. Smith: Economic history of the United States, New York 1955. 93. 1. 'Parkes: i. m. 204. 1. » Nelson Manfred Blake: A short history of American life, New York 1952. 163. I. ' E-nlítésreméltóan tükrözi a virginiai ültetvényesek politikai befolyását az a tény, hogy az első öt amerikai elnök közíil négy (Washington, Jefferson, Madison és Monroe) virginiai földbirtokos volt. 1825-től, tehát attól az időponttól kezdve, amikor a virginiai dohánytermelés elérte stagnációjának mélypontját, a virginiaiak politikai befolyása másodrendűvé válik. 'Azaz Georgia és Dél-Karolina államokban. Parkes: i. m. 204. 1. • Blake: i. m. 158. 1.
