Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 871
892 rozsnyói ágnes pársoros rövid hír volt, melyben közlik, hogy a Führer Edmund Veesenmayernek munkája elismeréseképpen a hadi érdemkereszt lovagkeresztjét adcmányozta a kardokkal.255 * Az október 15-i események ezzel lezárultak. A tétova kiugrási kísérletek ellenére Magyarország továbbra is a lasiszta Németország oldalán maradt. Október 15-e a Horthy rendszer teljes politikai csődjét jelentette. Hiszen annak ellenére, högy a Németországgal való szakítás szükségességét már Horthy is belátta, osztálykorlátozottsága, népgyülölete, a haladó erőktől való íélelme ós nem utolsó sorban gyávasága miatt képtelen volt az országot a hitleri Németországgal szembefordítani. Horthy azzal, hogy hozzájárult Szálasi kormányra juttatásához, betetőzte népellenes tevékenységét és népünket — ez világos volt előtte is — teljes katasztrólába sodorta. Az emigráns történetírás, illetve memoireirodalom október 15-ét fordulópontnak állítja be Magyarország történetében és Szálasi néhány hónapos uralmát az előző 25 évtől teljesen idegennek tekinti. Igaz, hogy Horthy megvetette Szálasit és nyilas söpredékét, mégis rendszere egészének jellege, az általa 25 évig terjesztett fasiszta ideológia, a második világháború alatti végzetes politikája, szövetsége a fasiszta Németországgal, csatlakozása a szovjetellenes háborúhoz, a haladó erőkkel szembeni gyűlölete, a háborúból való kiugrás kérdésében tanúsított magatartása, mely betetőződött a Szovjetunióval megkötött fegyverszüneti egyezmény megszegésében, fogikusan vezetett a nyilas söpredék uralomrajutásához. A Horthy-rendszer 25 éve nélkül a nyilasok Magyarországon sohasem juthattak volna hatalomra és Magyarország sohasem süllyedhetett volna a fasiszta Németország utolsó csatlósává. A nyilasoknak, a magyar fasizmus legszélsőségesebb válfajának, a németek utolsó tartalékának uralma tehát nem volt más, mint a 25 éves ellenforradalmi rendszer következménye, mélypontja és egyben véres epilógusa. ROZSNYÓI ÁGNES 256 Nemzetőr. 1944. okt. 30.