Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 871
882 rozsnyói ágnes tása azonban akadályokba ütközött. A vezérkarnál Kapitánfíy őrnagy körülbelül % 2-kor kapta meg teleionon továbbításra a parancsot. Ö azonban írásban kérte, ami már eleve mintegy félórai időveszteséget jelentett. Kapitáníiy természetesen a parancs értelmével nem volt tisztában. De ő is, mint a németbérenc és nyilas vezérkar többi tagja, határozottan elutasította a proklamációt, és igyekezett mindent megtenni a iegyverszünet végrehajtásának megakadályozására. Azért vonakodott a közölt szöveg továbbításától, mert gyanította, hogy ez a proklamációval valamiféle összefüggésben áll. Nádas Lajos, Vörös helyettese a proklamáció elhangzása után azonnal cselekedett is. Vörössel nem tudván érintkezést találni, elhatározta, hogy mindaddig, míg a további kérdéseket tisztázza, azt az utasítást küldi a ironton harcoló három hadseregnek, hogy a proklamáció nem jelenti a iegyverszünet megkötését és újabb parancsig a csapatok ne tegyék le a íegyvert. Ezt az utasítást az 1. és 3. hadsereghez sikerült eljuttatni, a 2.-kai azonban nem kapott összeköttetést.20 2 Még határozottabban tükrözte a vezérkar teljes átállását a németek és nyilasok oldalára Porzsenszky ezredes utasítása, aki mint a hadi híradósok iőnöke, 2 órakor a vezérkar irodájában közölte, hogy semmiiéle parancsot, mely a kormányzóságtól jön, nem szabad továbbítani.20 3 Alig pár perccel később érkezett meg Kapitánfíy őrnagytól továbbításra Horthy hadparancsa, melynek szövegét azonban Pálliy százados magához vette és közlését leállította. Ekkor már körülbelül y2 3 leié járhatott az idő. A koronatanácsról hivatalába visszatérő Vörös a vezérkart íelbolygatott hangyabolyként találta. A vezető tisztek, László, Nádas, Major tábornokok, Kapitáníiy őrnagy Vöröstől várták, hogy a helyzetről pontos ielvilágosításokat adjon. A Vöröst ostromló tisztekhez hamarosan Veesenmayer is csatlakozott, — aki Vöröst a németek hű emberének tartotta — és aki a fegyver -letétel megtiltására vonatkozó parancs kiadását várta a vezérkari lőnöktől.204 Vörös igyekezett tagadni, hogy a proklamációról, valamint a Horthy-iéle titkos parancsról — melynek értelméről a ielháborodott tisztek, elsősorban László altábornagy felvilágosítást követeltek — tudomása lett volna. Bizonyos ingadozás után a németek és tiszttársai követelésére ahhoz is hozzájárult, hogy az eredeti parancsot módosító újabb parancsot bocsásson ki.20 5 Vörös — aki ezekben az órákban nemcsak politikai ingadozásáról, de nagytokú személyi gyávaságáról is tanúbizonyságot tett — nem mert nyíltan szembeszállni tiszttársaival. Ügy gondolta, hogy a hadparancsot oly tormában fogja megfogalmazni, mely ugyan megfelel a németek és a németbarát vezérkari tisztek kívánságának, mégis tartalmában nem ellenkezik a kormányzó fegyverszüneti intencióival. Ezért, átvéve a Nádas által kiadott utasítást,azt egy további mondattal toldotta meg. Az általa jóváhagyott hadparancs a következő volt: „A Kormányzó Ür rádiószózatában elhangzottakat senki sem értelmezze úgy, hogy a magyar hadsereg letette a fegyvert. Mindezideig csupán 202 Macartney: i. m. 412—413.1. Nádas személyes közlése alapján. Feltételezhetően erről a parancsról ad számot Adonyi Lajos ,,A Magyar Katona a második világháborúban" (Klagenfurt. 1954)' című — néhány adattól eltekintve — teljesen értéktelen, nyílt fasiszta szemléletű munkájában utalva arra, hogy az I. lovas hadosztály 14.55 órakor a következő fővezérségi intézkedést kapta : ,,A rádiószózatban elhangzott fegyverletétel kifejezés nem jelenti azt, hogy mindenki eldobja fegyverét. A harc beszüntetésére parancs nem ment, csak fegyverszüneti kérelem van." I. m. 73. 1. 203 Demokrácia. 1945, szept. 30. 204 Macartney : i. m. 414—415. 1. 206 Uo. 414. 1.
