Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 871
1044. október is 883 fegyverszüneti tárgyalásokról van szó. Ennek kimenetele még bizonytalan, ezért minden magyar katona és egység változatlan erővel folytassa a harcot bármilyen oldalról jövő támadással szemben." Vörös — mint ezt az eseményekről történt beszámolói során többször leszögezte — úgy vélte: tekintettel arra, hogy a hadparancsban bármilyen oldalról jövő támadással szembeni ellenállásra hívja fel a csapatokat, ez a hadparancs a proklamáció értékét nem teszi semmissé. Nézete szerint nem szovjet, hanem német támadásoktól kellett tartani így az ellenállás a németekre vonatkozott volna. Szándékától eltérően azonban a hadparancsból a két döntő szót, a „bármilyen oldalról" szavakat kihagyták és ezzel értelmét teljesen meghamisították.20 6 A parancsot egyébként 4—% 5 tájban Szörényi százados legépeltette, majd y2 5-kor továbbította valamennyi katonai alakulathoz, 5 óra 20 perckor a magyar rádió is közölte.20 7 Akár meghamisították a Vörös-léle parancsot, akár nem, Vörös Jánost rendkívül lelelősség terheli a parancs kiadásában. Vörös Jánosnak, a Horthy hadsereg legmagasabb beosztású katonájának magatartása nemcsak a saját, hanem a Horthy-iéle uralkodó osztályok politikai és emberi arculatának tükrözése volt. A leglelsőbb katonai parancsnok példája mutatja, hogy még az uralkodó osztály azon része is, mely már a fegyverszünetet szükségszerűnek tartotta, végrehajtásától, ha az személyére vonatkozóan bizonyos veszélyeket rejthetett magában, visszariadt, és tehetetlen bábuként szemlélve az eseményeket — tulajdonképpen a fegyverszüneti kísérlet meghiúsítását idézte elő. Ezért a késő délutáni órákban valamennyi hadseregcsoport összeköttetésbe lépett a vezérkar budapesti központjával. Elsőnek — körülbelül 5 és 6 óra között — Veress Lajos, a 2. hadsereg parancsnoka jelentkezett és a kormányzó irodájával kereste a kapcsolatot. Bár Szörényi százados, a vezérkari híradócsoport egyik vezetője megtiltotta, hogy a kormányzói irodával telefonösszeköttetést létesítsenek, az érintkezés Veress ismételt követelésére mégis létrejött. A tábornok Vattay helyettesével, Pogány alezredessel beszélt, érdeklődve, hogy a kormányzó proklamációját miért kell Vörös hadpárancsa szerint1 értelmezni. Miután Pogány. „Ismételte az eredeti titkos parancsot, Veress, aki Horthynak egyik legbizalmasabb embere volt, eszerint akart cselekedni, de vezérkari főnöke letartóztatta és csapatai felett a németek átvették a parancsnokságot.20 8 2ce Vö. : Vörös vallomását a Szálasi-perben (BM V 19430 1946. II. 21. jkv.), valamint Vörös elbeszélését a Debreceni Feltámadás című kötetben (43—44. 1.). Vörös vallomásai a kérdésről rendkívül zavarosak és ellentmondóak. Veesenmayerrel és a többi vezető tiszttel való megbeszélésről egyáltalán nem emlékezik meg. (Macartney ezt a momentumot Veesenmayer, Nádas és Kapitánffyval történt személyes megbeszélése alapján rekonstruálta. Vörös nem indokolja világosan, bogy miért látta szükségesnek egy második „Értelmező Hadparancs" kibocsátását és áhalában a koronatanács és az esti 6 óra körüli kormányzói kihallgatás közötti tevékenységéről nem számol be. 207 BM V 19430. Szálasi-per jkv. 1946. H. 20. Csontos Balázs vallomása. Macartney szerint — aki a parancsot a BBC adásaiból vette — a szöveg a két vitatott szót is tartalmazta. Ezzel szemben Adonyi: i. m. 73. 1. a 25. hadosztályhoz érkezett parancsot reprodukálva a „bármilyen oldalról" kifejezést nem említi. Csontos Balázs távirász vallomásában is arra utalt, hogy ez a parancs a korábbi Nádas-féle paranccsal teljesen azonos volt. Meg kell jegyeznünk, hogy. a vitatott két szó jelentőségét - akár benne volt a hadparancsban, akár nem — Vörös erősen eltúlozta. Az új hadparancs mindenképpen gátolta a fegyverszünet sikeres végrehajtását. 208 j-jiyf y 19430. Szálasi-per jkv. H. 21. Pogány Imre vallomása és Kossuth Népe. 1946. H. 21. Csontos Balázs vallomása ős Hadtört. Levtár. BT. 14. cs. 24. sz. irat. 8 Századok
