Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 871
876 ROZSNYÓI ÁGNES deka ugyanakkor ezzel a kormányzónak — tovább folytak a fegyverszünet publikálásának az előkészületei. Horthy 14-én délelőtt katonai kérdésekkel foglalkozott. Magához kérette Vattay Antalt, Aggteleky Bélát (akit Bakay helyére a budapesti hadtest élére nevezett ki), Lázár testőrtábornokot és a VI. hadtest — csapatai nélkül — Budapestre érkezett parancsnokát, Farkas Ferenc tábornokot. Ε megbeszélésen ismertette a helyzetet180 és meghatározták a katonai feladatokat. Eszerint a Várat és a miniszterelnökséget Lázár fogja védeni, Farkas a pesti hídiő és a beérkező csapatok parancsnoka, Aggteleky pedig a I. hadtest és a folyamőrség lelett rendelkezik.181 Mindezek után Horthy már úgy vélte, hogy a katonai előkészítés biztosítva van és rátérhet a dolog politikai részének a tisztázására. Tanácskozásra hívta össze a minisztereket, Reményi-Schneller és Jurcselc kivételével, nehogy ők a tanácskozásról a németeket idő előtt tájékoztathassák. A miniszterek megbeszélése előtt Ambrózy, a kabinetiroda iőnöke közölte Lakatos miniszterelnökkel, hogy a kormányzó elérkezettnek látja az időt a fegyverszünet proklamálására. Lakatost — aki nem tudott a fegyverszünet október 11-i aláírásáról sem — ez igen meglepte, annál is inkább, mert nézete szerint az idő nem érett még meg erre és így e lépés nem célravezető. Lakatos, aki a fegyverszünet megkötésének kérdésében egyetértett Horthyval, úgy látta — és erre minden alapja meg is volt —, hogy a kormányzó egyáltalán nem biztosította a fegyverszünet sikeres végrehajtását. Ennek ellenére vállalta, hogy a kormányzó akaratát képviseli a miniszterek előtt.18 2 A minisztertanács — szokás szerint — a katonai helyzet ismertetésével kezdődött. Az egyértelműen kedvezőtlen kép bizonyára nagy szerepet játszott abban, hogy a miniszterek Lakatos bejelentését, mely szerint a kormányzó másnap délelőtt %11 órára koronatanácsot hív össze a fegyverszünet megkötésének bejelentésére, ellenkezés nélkül tudomásul vették. Ezek után néhány formai kérdés elintézésére került sor. A fegyverszünet ellen — alakult ki az egyöntetű vélemény — alkotmányos szempontból nem lehel kifogást emelni. Leszögezték, hogy a kormányzónak a parlament megkérdezése nélkül is joga van fegyverszünetet kötni. Ezzel szemben szükségesnek tartották, hogy a kormány mondjon le, majd változatlan formában alakuljon meg újra. így a parlamentnek tett ígéretétől mentesíti magát,18 3 Abban ^ hiszemben, hogy a fegyverszünet megkötésére csak ezután kerül sor, kidolgozták a fegyverszünet feltételeit is. Ezek a teljesen anaebronisztikus elképzelések ismét megmutatták, hogy a kormány menynyire nem volt képes az ország tényleges helyzetét felmérni, hogy a magyar uralkodó osztályok vezetői nem kívántak a hitleri Németországgal szembefor« 180 A fegyverszüneti feltételekkel kapcsolatban a németekkel való szembefordulásra vonatkozóan Horthy kijelentette, hogy „ezt majd valahogyan kijátszom". Farkas személyes közlése alapján írja Macartney: i. m. 393. 1. 181 BM V. 19430 Szálasi-per jkv. Lázár vallomása. Azok a katonai eiők, melyeket Horthy a kiugrás biztosítására felhasználni kívánt, rendkívül csekélyek voltak : a·/ I. hadtest állománya a következő volt : 1 pótezred, 2 páncélos ezred, azonban csak kiképzésre szolgáló páncélosokkal felszerelve, 2 légelhárító üteg, a 9/2 gyalogezred, 1 gépkocsizó zászlóalj, bizonyos folyamerő és karhatalmi alakulatok. BM V. 80081. Hindy Iván pere. — Ez kiegészült a Lázár vezetése alatt álló testőrséggel. Ide tartozott a régi testőrség, valamint egy testőrlövész zászlóalj 643 fővel, az előbbinek 50 géppisztolya, 4 légvédelmi puskája, néhány golyószórója és géppuskája volt. Az utóbbi 2 harckocsival, 6 páncéltcrőágyúval (ebből 2 használhatatlan volt), 6 aknavetővel és 6 géppuskával rendelkezett. BM V. 19430 Szálasi-per jkv. Lázár vallomása, 182 Világ. 1946. febr. 15. 183 Nagybaczoni Nagy Vilmos : i. m. 229. 1.
