Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 871
1944. október 15. 877 dúlni és a magyar nép sorsával mitsem törődve legtöbb feladatukat még most is rendszerük átmentésében látják. A minisztertanács által kidolgozoll leltételek ugyanis a következők voltak: 1. A német hadsereg Magyarországot, Finnországhoz hasonlóan, evakuálja. 2. Mind a három szövetséges hadsereg szállja meg az országot. 3. A magyar rendőrség vegyen részt a rend lenntartásában. Ε főszempontok mellett még határozatot hoztak a baloldali sajtó engedélyezésére és a szélsőjobboldali sajtó betiltására, valamint a politikai foglyok szabadonbocsátására.184 A minisztertanács ülése után Horthy megmutatta a proklamáció szövegét Lakatosnak. A miniszterelnök a szöveggel lényegében egyetértett, de annak hangját túl élesnek tartotta. A proklamáció eredeti szövegében szereplő azt a mondatot : „a németekkel a mai naptól kezdve Magyarország harcbanlevőnek tekinti magát" — egyenesen végzetesnek ítélte és kihagyásához ragaszkodott.18 5 Horthy az esti órákban még iogadta a Siófokról éppen megérkezett Vörös Jánost is. Ismertette az utóbbi napok eseményeit a meglehetősen tájékozatlan vezérkari főnök előtt és feladatává tette a másnapi, titkos hadparancs elküldését. Ekkor Vörös is felismerte, hogy a Budapest körüli magyar erők elégtelenek, ezért azt javasolta, hogy Horthy menjen Husztra az 1. hadsereghez, melynek támogatásával nagyobb akciószabadságot nyerhet. A kormányzó azonban ezt a javaslatot nem fogadta el.18 6 Horthy, miután mindezeket megtárgyalta, bizonyára úgy érezte, hogy az előkészületek rendben vannak, és nyugodtan nézhet a következő nap eseményei elé. Talán fel sem ötlött benne, hogy tervezett akciójának pontos időpontjáról a szovjet-csapatokat is értesítse. Ez pedig nemcsak a megkötött fegyverszüneti egyezményből következett volna, hanem azon túlmenően lényeges biztosítékát képezhette a fegyverszünet sikeres végrehajtásának. Közben a szovjet parancsnokságon a fegyverszünet végrehajtásának elhúzódása miatt jogos kételyek támadhattak Horthy szándékait illetően.18 7 Utassy százados ugyanis, aki Szegednél átment Malinovszkij marsallhoz tárgyalni, nem rendelkezvén utasításokkal, megtagadta a magyar és német csapatok elhelyezkedésére vonatkozó információkat a szovjet hadvezetőségtől.18 8 Ez a körülmény, valamint Horthy tétlensége arra indította a szovjet hadvezetést — mely október 11-e óta, éppen a kormányzó kívánságára a további előrenyomulást megállította —, hogy Faraghón keresztül ultimátumot küldjön, melyben 16-án reggel 8 órai határidőre követelte a fegyverszüneti egyezmény egyes pontjainak végrehajtását. Az Antonov-féle ultimátumot 14-én éjjel vették fel a Vár titkos rádióadóján, de ez az elkövetkező napi eseményeket már lényegesen nem befolyásolta.18 9 * 184 Macartney: i. m. 345. 1. és Nagybaczoni Nagy Vilmos: i. m. 229. 1. Vladár Gábor a sajtóra és a politikai foglyok szabadonbocsátására vonatkozó rendeletet még 14-én este kiadta. 185 BM V. 19430. Szálasi-per jkv. 1946. II. 19. Lakatos vallomása. 186 BM V. 19430. Szálasi-per jkv. 1946. II. 21. 187 Uo. 188 Hadtört, Levtár. : Bt. 14. cs. 24. irat. 189 Macartney: i. m. 397—398. 1. Az ultimátum három követelést támasztott : 1. a magyar hadsereg egységei azonnal szakítsák meg a németekkel a kapcsolatot és
