Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70

84 ZSIGMOND L-ÍSZLÓ 1918 tavaszán erősödött Németország nyomása a Monarchiára. Mint­hogy a döntő győzelem nyugaton még váratott magára, az eddigieknél erő­teljesebben kerültek előtérbe azok az elképzelések, miszerint Németország­nak — másirányú kudarcaiért — Kelet-, és Délkelet-Európában kell magát kárpótolnia.10 1 A Kelet- ós Délkelet-Európa feletti német uralom szempont­jából viszont döntő jelentősége volt Ausztria-Magyarország teljes aláveté­sének.10 2 Fontos láncszeme volt az erre irányuló törekvéseknek az 1918 máju­sában Spaban lezajlott értekezlet és ott megkötött egyezmény. A megállapo­dás, amely Németország és a Monarchia uralkodói között jött létre, nem­csak nemzetközi és katonai, hanem gazdasági téren is a két birodalom — perspektivikus — egybeolvasztását irányozta elő, természetesen német veze­tés alatt.10 3 A tárgyalások, melyek a vámunió kérdésében már lezárulá­suk. felé közeledtek,10 1 ugyanezt a célt szolgálták. Sikeres keresztülvitele egyrészt rendkívül megnehezítette volna az antant számára a háborús győ­zelem " kivívását, másrészt hosszú időre elvetélte volna Kelet- és Délkelet-Európa népei nemzeti aspirációinak érvényesülését. A német imperializmus egyik markáns képviselője, K. Helfferich, aki­nek egyébként vezető szerepe volt a keleti területek helyzetének — német győzelem esetén — esedékes rendezésében,10 5 a nemzetek önrendelkezési jogát veszélyesnek ós alkalmazhatatlannak nyilvánította nemcsak Németország, hanem Ausztria-Magyarország szempontjából is. A különböző „Mitteleuropa" tervekről, még azoknak legliberálisabb variációiról is kiderült viszont, hogy a német imperializmus korlátlan uralmát lettek volna hivatva megvalósítani.106 Ha meghiusult valóraválása, úgy ebben természetesen döntő szerepe volt annak, hogy az egymással szembenálló két imperialista tábor közül az antant bizonyult erősebbnek és katonailag legyőzte Németországot és szövetségeseit. A polgári történetírásnak azok a képviselői, akik nem akarják elhallgatni azt a nagyon is felemás politikát, amelyet a győztes nagyhatalmak a nemzeti kérdésben, különösen a Monarchia elnyomott népeinek felszabadulása ügyé­ben tanúsítottak,10 7 kárpótlásul az antant hatalmak győzelmének katonai jelentőségét igyekeznek túlméretezni és — ha botcsinálta módon is,10 8 — de egyedül annak tulajdonítani az új nemzeti államok létrejöttét.10 9 Hallgatnak viszont arról, illetve figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy Német-101 Henry Cord Meyer: Mitteleuropa in the German thought and action 1815 —1945. (The Hogue, 1955). 281 — 290. 1. 102 Vö. L. Zsigmond: Versuche des deutschen Imperialismus seine Machtpositionen nach Ost- und Südosteuropa liinüberzuretten (1919 — 1920). Acta Historica. (Bpest, 1958). Tomus V. Nr. 1-2. 61 — 74. 1. 103 Stephan Graf Burian: Drei Jahre. Aus der Zeit meiner Amtsführung im Kriege. 242 — 243. 1. — Aufzeichnungen Von Generaloberst Arz. Zur Geschichte des großen Krieges 1914 — 1918. (Wien, 1924). 251. 1. — David Hunter Miller: My diary at the Conference of Paris. II. k. 414—415. 1. — The intimate papers of Colonel House. III. k. 423. 1. 104 G. Gratz und Ii. Schüller: Die äußere Wirtschaftspolitik Österreich-Ungarns. Mitteleuropäische Pläne. (Wien, 1925). 106. 1. 105 Karl Helfferich: Der Weltkrieg. Vom Eingreifen Amerikas bis zum Zusammen­bruch. (Berlin, 1919). III. k. 257. 1. 106 Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. 174.1. — Jászi Oszkár: Der Zusammen­bruch des Dualismus... V. 1. 10 ' Mamatey: i. m, 102. 1. — Komarniczki: i. m. 313 — 318. 1. 108 David Lloyd George: The truth about the peace treaties. I. k. 90 — 91.1. 109 Mamatey: i. m. 384. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents