Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája (1924–1926) 844

A BETHLEN-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA (1924 1926) 853 szövegét, amely kiadható a „kormányzó úr őfőméltóságának előzetes hozzá­járulása után".1 5 Szeptember 17-én Wodiáner már tudatja Horthy állásfoglalását. A kor­mányzói kabinetiroda lőnöke. Bartha Richárd adia át Wodiánernek Horthy üzenetét. Az üzenet lényege az, hogy a kommüniké kiadását Horthy ugyan tudomásul veszi, mint valami szükséges rosszat, de ő „a közzétételhez kifeje­zetten hozzájárulni nem kíván", mert az előzetes hozzájárulás őt „annakidején a ratifikáció kérdésében leszélyezhetné, holott ő ma el sem tudja képzelni a megállapodások olyan tartalmát, amely őt arra késztetné, hogy azokhoz hozzájáruljon". Horthy „nem emel kifogást" a kommüniké ellen, ha azt a kormány „diplomáciai szempontból" szükségesnek tartja, de azonnal állást foglal a ratifikáció ellen! Az a „közvélemény", amelyet a Bethlen-kormánynak a szovjet-magyar diplomáciai szerződés megkötésénél le kellett győzni — jelentkezett Horthy állásfoglalásában. Horthy támogatása természetesen buzdítja a szovjetellenes demagógiából élő honatyákat és ez nyilvánvalóan okozott némi gondot a kor­mánynak. Az angol konzervatívok szovjet ellenes támadásának a kibontako­zása ezeket a gondokat is iokozta, lőleg azonban külpolitikai meggondolások­kal tetézte. A minisztertanács október 10-én tárgyalta a szovjet —magyar diplo­máciai és gazdasági kapcsolatok létesítéséről szó!ó előterjesztést. Az előterjesz­tés megállapítja, hogy az európai államok között mindjobban terjed az a nézet, hogy „Európa sorsának intézésénél Oroszországgal is számolni kell" és a kereskedelmi kapcsolat a Szovjetunióval „jelentékeny előnyöket von maga után". Figyelembe véve Oroszország jelentőségét, és felismerve, hogy „Orosz­ország belpolitikai helyzetében valószínűleg még hosszabb ideig nem iog vál­tozás beállani", mind több európai állam már szerződést kötött vele. S ha ezt más államok is megteszik, akkor „saját jól felfogott érdekünkben nem volna tanácsos — mondja az előterjesztés —, hogy azoktól az előnyöktől, amelyeket az orosz kormánnyal való gazdasági összeköttetés nyújt, magunkat meg­fosszuk".16 A minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A parlament által való ratifikálásra azonban a kormány mégsem szánta el magát, viszont menesz­tették Daruváry külügyminisztert. Scitovszkv Tibor, a Hitelbank egyik igaz­gatója vette át a külügyi tárcát. Angliában ekkor már megbukott az első mun­káspárti kormány és ismét a konzervatív párt került hatalomra. Uj szovjet­ellenes külpolitikai remények erősítették meg Horthy szembenállását a szov­jet—magyar szerződéssel, s a Bethlen-kormány állásfoglalása a szerződés rati­fikációja kérdésében mind ingatagabb lett. Elérkezett december 12., a ratifi­káció egyezményileg kikötött határideje, s a Bet hlen-kormány még nem ter­jesztette a szerződéseket a parlament elé. Ehelyett a határidő lejárata után, január 15-én megbízta Emmich berlini magyar követet, hogy eszközölje ki a határidő meghosszabbítását 1925. április 12-ig. A szovjet kormány helyt adott a magyar fél kérelmének a ratifikáció határidejének meghosszabbítására. A szovjet iél beleegyezését Emmich követ 1925. január 24-én jelentette a Külügyminisztériumnak. Közölte, hogy Kresz­t inszkij berlini szovjet nagykövet a vele iolytatott beszélgetésnél kifejtette 16 Uo. (32). 16 Uo. (1071). 6 *

Next

/
Thumbnails
Contents