Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája (1924–1926) 844
A BETHLEN-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA (1924 1926) 853 szövegét, amely kiadható a „kormányzó úr őfőméltóságának előzetes hozzájárulása után".1 5 Szeptember 17-én Wodiáner már tudatja Horthy állásfoglalását. A kormányzói kabinetiroda lőnöke. Bartha Richárd adia át Wodiánernek Horthy üzenetét. Az üzenet lényege az, hogy a kommüniké kiadását Horthy ugyan tudomásul veszi, mint valami szükséges rosszat, de ő „a közzétételhez kifejezetten hozzájárulni nem kíván", mert az előzetes hozzájárulás őt „annakidején a ratifikáció kérdésében leszélyezhetné, holott ő ma el sem tudja képzelni a megállapodások olyan tartalmát, amely őt arra késztetné, hogy azokhoz hozzájáruljon". Horthy „nem emel kifogást" a kommüniké ellen, ha azt a kormány „diplomáciai szempontból" szükségesnek tartja, de azonnal állást foglal a ratifikáció ellen! Az a „közvélemény", amelyet a Bethlen-kormánynak a szovjet-magyar diplomáciai szerződés megkötésénél le kellett győzni — jelentkezett Horthy állásfoglalásában. Horthy támogatása természetesen buzdítja a szovjetellenes demagógiából élő honatyákat és ez nyilvánvalóan okozott némi gondot a kormánynak. Az angol konzervatívok szovjet ellenes támadásának a kibontakozása ezeket a gondokat is iokozta, lőleg azonban külpolitikai meggondolásokkal tetézte. A minisztertanács október 10-én tárgyalta a szovjet —magyar diplomáciai és gazdasági kapcsolatok létesítéséről szó!ó előterjesztést. Az előterjesztés megállapítja, hogy az európai államok között mindjobban terjed az a nézet, hogy „Európa sorsának intézésénél Oroszországgal is számolni kell" és a kereskedelmi kapcsolat a Szovjetunióval „jelentékeny előnyöket von maga után". Figyelembe véve Oroszország jelentőségét, és felismerve, hogy „Oroszország belpolitikai helyzetében valószínűleg még hosszabb ideig nem iog változás beállani", mind több európai állam már szerződést kötött vele. S ha ezt más államok is megteszik, akkor „saját jól felfogott érdekünkben nem volna tanácsos — mondja az előterjesztés —, hogy azoktól az előnyöktől, amelyeket az orosz kormánnyal való gazdasági összeköttetés nyújt, magunkat megfosszuk".16 A minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A parlament által való ratifikálásra azonban a kormány mégsem szánta el magát, viszont menesztették Daruváry külügyminisztert. Scitovszkv Tibor, a Hitelbank egyik igazgatója vette át a külügyi tárcát. Angliában ekkor már megbukott az első munkáspárti kormány és ismét a konzervatív párt került hatalomra. Uj szovjetellenes külpolitikai remények erősítették meg Horthy szembenállását a szovjet—magyar szerződéssel, s a Bethlen-kormány állásfoglalása a szerződés ratifikációja kérdésében mind ingatagabb lett. Elérkezett december 12., a ratifikáció egyezményileg kikötött határideje, s a Bet hlen-kormány még nem terjesztette a szerződéseket a parlament elé. Ehelyett a határidő lejárata után, január 15-én megbízta Emmich berlini magyar követet, hogy eszközölje ki a határidő meghosszabbítását 1925. április 12-ig. A szovjet kormány helyt adott a magyar fél kérelmének a ratifikáció határidejének meghosszabbítására. A szovjet iél beleegyezését Emmich követ 1925. január 24-én jelentette a Külügyminisztériumnak. Közölte, hogy Kreszt inszkij berlini szovjet nagykövet a vele iolytatott beszélgetésnél kifejtette 16 Uo. (32). 16 Uo. (1071). 6 *
