Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája (1924–1926) 844

846 NEMES DEZSŐ szocializmusba való „békés belenövést" hirdető ideológiáját. Kétszínű pacifizmus volt ez, amit a szociáldemokrata képviselők egybekapcsoltak az imperialista katonai kiadások parlamenti megszavazásával. A nyugati imperialista körök számíthattak arra, hogy a II. Internacionálé pártjai támogatják a szovjetellenes háborút, lia azt kirobbantják. A szociáldemokrata pártok pacifista propagandája mégis zavarta őket. Ez a pacifista propaganda a forradalmi mozgalom gyöngítésére alkalmas volt, de a szovjetellenes háború nyílt ideológiai előkészítését némileg nehezítette. Az angol konzervatívok — és nemcsak ők — ez okból is fokozottabban fordultak a fásizmus felé. Egyre nagyobb jóindulatot tanúsítottak az olasz fasiszta rendszer iránt és mind nyíltabban támogatták. Lengyelországban a reakció 1926 májusában Pilsudszki tábornok vezetésével fasiszta államcsínyt hajtott végre. A Pilsudszki-puccs az angol konzervatívok és más nyugati imperialisták támogatásával ment végbe, és a horthysta uralomhoz hasonló fasiszta rendszer létesítésére vezetett. Mindez az angol konzervatívok által siettetett szovjetellenes háború terveihez kapcsolódott. Az angol imperialista körök fokozódó rokonszenvvel tekintettek a horthysta Magyarországra is. A Baldwin—-Chamberlain-kormány európai politikájának fő kérdése: a győztes hatalmak és a legyőzött Németország közötti ellentét, különösen pedig a francia—német ellentét valamilyen fajta enyhítése és áthidalása, Németország és a Szovjetunió közötti viszony lazítása és megrontása, Németországnak a Népszövetségbe való bevonása. A Népszövetség — melytől, mint ismeretes, az USA elhatárolta magát és nem lépett tagjai sorába — főleg angol befolyás alatt állt. Az angol kormány éppen ezért a Népszövetség égisze alatt akarta a szovjetellenes kapitalista egységfrontot létrehozni és a szovjetellenes blokkban a maga vezető szerepét biztosítani. Németország — ellentétben Ausztriával, Magyarországgal és Bulgáriával — vonakodott belépni a Népszövetségbe alárendelt helyzetének lényeges enyhítése nélkül. Attól is óvakodott, hogy a Szovjetunióval létesített előnyös kapcsolatait túl könnyen feladja és területét az angolok által forszírozott szovjetellenes háború céljaira olcsó áron rendelkezésre bocsássa. Németország pozícióját fokozatosan erősítette az USA növekvő támogatása diplomáciai és pénzügyi-gazdasági téren is. > > Németország 1923 végéig a jóvátételi kötelezettségek nemteljesítésének a politikáját folytatta. Elérte vele a Ruhr-vidék francia óangol—belga megszállását. Ekkor a német burzsoázia kénytelen volt számot vetni azzal, hogy erőtlen és a nem teljesítési politika csak megnehezíti vagy éppen lehetetlenné teszi számára a komoly katonai erőgyűjtést. Áttértek a jóvátételi terhek vállalásának politikájára. Ennek alapján a rendkívül súlyos terhek csökkentését, a részletfizetési határidő meghosszabbítását és a teljesítéshez pénzügyi-gazdasági segítséget követeltek. Mint ismeretes, amerikai közreműködéssel a Dawesterv alapján 1924 tavaszán létrejött a megegyezés. Megszabták, hogy Németország az első évben 1 milliárd aranymárka jóvátételt fizet, s az összeg évi 2.5 milliárd aranymárkára emelkedik 1929-ig. Csak még azt nem állapították meg, hogy mennyi lesz a teljes jóvátételi összeg és hány évig fogja Németország fizetni. Az USA és Anglia folyósított kölcsönt Németországnak, Németország fizette a jóvátételt az antant hatalmaknak, az antant hatalmak pedig f izették a világháború idején keletkezett adósságaikat az USA-nak. A jóvátételi terheket vállaló új német politika a német nép fokozott kizsákmányolására épült. Ennek alapján és az újabb külföldi, főleg amerikai