Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 835 bomlása után a kialakuló nagybirtokrendszer fejlődésében a természeti gazdálkodás bizonyos individuális korát vélte bekövetkezni.16 9 így érthető meg, hogy a XIV—XVI. század német parasztságának harcában a „Genossenschaft" harcát látta az individuális szellem ellen.170 A rajnamenti területeken pedig már korán megindult folyamatot, amelynek során a telek a közösségi korlátozásoktól megszabadult, az „egyéniség gazdasági felszabadításának" tekintette.17 1 A germán Mark-közösség történetét azonban K. Lamprecht nem zárta le a földesuraság túlsúlybajutásával. A német történelem késő középkori évszázadaiban is fokozott figyelemben részesítette a parasztság által megőrzött közösség maradványait. A közösség maradványainak meglétét egészen koráig kimutatta. Bár K. Lamprecht szemlélete magában rejtette azt a veszélyt, hogy a Mark-közösség germán sajátosságát és jelentőségét eltúlozza, de meggyőzt) erővel mutatja be a közösség történetét a feudális nagybirtok uralomra jutása mellett, amikor az „hihetetlen ellenállóerőről" tett tanúbizonyságot, „szemben minden széttörő kísérlettel".172 A rendkívül gazdag forrásanyagra támaszkodó „Deutsches Wirtschaftsleben"-ből válik világossá, hogy a ,,Mark"-ot mint minden gazdasági közösség szubsztrátumát tekintette, mely a földet tartozékaival, az erdőt, vizet és legelőt uratlan állataival együtt stb. magában foglalta.173 Az évszázadokon keresztül bomlásban levő ősi Mark-szervezet a feudalizmus idején is számtalan formában élt tovább. K. Lamprecht pozitivista történetszemlélete ebben a tekintetben rendkívül gazdag anyagát dolgozta fel a középkori német történelemnek. Mindezek alapján világos, hogy K. Lamprecht a német Mark megítélésében lényegesen túlhaladta nemcsak Fr. Thudichum és mások felfogását, akik a Mark-ot mint jogi intézményt tekintették, de J. Grimm, G. L Maurer felfogásait is, akik már korábban a Mark gazdasági és jogi sajátosságait is kiemelték. A Mark megítélésében közel jutott ahhoz, hogy azt nemcsak a középkor általánosan ismert intézményének tekintse, de minden középkori társadalmi és gazdasági fejlődés kiindulási pontjaként vizsgálja. Fr. Engels néhány évvel korábban írta az ősi német földrendszerről, hogy az „az egész középkorban minden közintézmény alapja és példaképe volt, s az egész közéletet nemcsak Németországban, hanem Észak-Franciaországban, Angliában és Skandináviában is áthatotta".174 Hasonlóan K. Lamprecht „Deutsches Wirtschaftsleben"-je a Mark történeti szerepének megértésében eljutott addig, hogy azt a középkori közintézmények alapjának tekintette, sőt a középkori város fejlődésével is össze tudta kapcsolni.175 A közösségi intézmény fejlődésének beható vizsgálata mellett nem helyezte háttérbe annak a gazdasági életben betöltött szerepét sem, sőt a nemzetségi viszonyok eltűnésével a helyi intézménnyé lesüllyedt közösség gazdasági jelentőségét hangsúlyozta.17 6 169 Uo. 85. 1. 170 M. M. Szmirin: i. m. 18. 1. 171 K. Lambrecht: Deutsche Gesch. III. 363., 366 — 367. 1. '"Uo. I. 174. 1. 173 Κ. Lamprecht: Deutsches Wirtschaftsleben... I. 282—283. I. 174 ρ,· Engels: A Mark. 153. 1. Uö.\ Frank időszak. Ld.: Marx—Engels-Lenin-Stalin: Zur deutschen Geschichte. Bd. I. Berlin. 1953. 87—88. 1. 176 K. Lamprecht: Deutsches Wirtschaftsleben. 1. 320 — 322. 1. „...Es braucht kaum hinzugefügt zu werden, daß wir hier ein außerordentlich lehrreiches Beispiel fűiden Vorgang vor uns haben, in welchem sich kommunale Behörden und Kompetenzen für Städte wie ländische Ortsgemeinden aus dem Boden der Markgenossensehaft heraus zu entfalten wußten." 176 Vö. uo. 49—50. 1. 5 Századok
