Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
834 HORVÁTH PÁ I. G. Hanssen és G. L. Maurer tanításainak tudományos értékét a XIX. századi történeti, jogtörténeti irodalomban különösen az szemlélteti, hogy azok nemcsak a történetkutatásban nyertek általánosan elismerést, hanem a kapcsolódó tudományágak, elsősorban a jogtudományok területén is alapvető dogmáknak tekintették. A történettudományok művelése területén pedig Kari Lamprecht rendkívül termékeny munkássága teremtett szilárd talajt a Markközösség tanításának azáltal, hogy annak általános elismerése mellett, lényegesen továbbfejlesztette s az egész német történelem alapjaként fektette le. Többkötetes „Deutsche Geschichte"-je a germán őskortól, a középkor hosszú évszázadain keresztül, a történeti összefüggések egész rendszerébe építette bele a német Mark-elmélet tudományosan bizonyított tanításait.162 Rendkívül kiterjedt vizsgálódása a német gazdasági életről a középkorban16 3 az eredeti források nagy tömegével kívánta alátámasztani alapvető tanításait.16 4 Mindamellett K. Lamprecht liberális polgári nézeteit a középkori parasztság történetének behatóbb vizsgálatához nagyrészt még mindig a német nagyság keresése kapcsolta. Figyelme középpontjában a német társadalomnak a középkorból az újkorba történő átmenetele állt, és ebben a tekintetben a XIV—XVI. század történetének tulajdonított alapvető jelentőséget. Foglalkozva a nagy parasztháborút megelőző kor parasztságának történetével, abban a nemzeti konszolidáció folyamatát kereste.165 A polgárosodás korai fejlődését helyesen ismerte fel, de a parasztság harcában a régi német szabadságért folyó küzdelmet látott. Különösen a középkor utolsó évszázadainak történetében végzett kiterjedt kutatást és látta, hogy a parasztság harcának központi problémája a régi szabadságba történő visszajutás.16 6 A XIV—XVI. század német parasztságának története lépten-nyomon a régi paraszti földközösség történetéhez kapcsolta K. Lamprecht kutatásait. A Mark-közösséget a német társadalom középkori történetében általános jelenségnek tekintette, és ennek az intézménynek valami sajátosan germán jelleget kölcsönzött. Az újkor individuális szellemével szemben a régi germán faluközösség rendjében a gazdasági és politikai feladatok egységén alapuló és közjogi jelleggel is felruházott „Genossenschaft" elméletét állította. K. Lamprecht a germánság legkorábbi történetében is elsődleges jelentőséget tulajdonított a Mark-szervezetnek és mikor azt látta, hogy a letelepedés korszakában, különösen a Rajna jobbparti részén a források a korai kelta kultúra fennmaradásáról tanúskodnak, akkor is a germán Mark-közösségek fejlődésének önállóságát hangsúlyozta. A germánság ősi intézményének tekintett közösségek keletkezését a hajdani fegyveres foglalással hozta összefüggésbe.167 A Meroving—Karoling korszak hosszú évszázadai-alatt K. Lamprecht a paraszti gazdálkodás közösségi rendjének megsemmisülését látta. Az általa megfigyelt átalakulásban már az egyéni földhasználat elve érvényesült, amiben K. Lamprecht a földtulajdon egyenlőtlenségének fokozódását, de egyben gazdasági előrehaladást is látott.16 8 Az ősi Mark-közösség fel-162 K. Lamprecht: Deutsche Geschichte, Urzeit und Mittelalter. Berlin. 1890—1894 :a folyamatosan megjelent első kiadás. Hivatkozás a Boriin 1912-es kiadás alapján. 163 K. Lamprecht: Deutsches Wirtschaftsleben im Mittelalter. Leipzig. 1886. 164 Vö. G. V. Below: Der deutsche Staat des Mittelalters. Leipzig. 1914. 90. 1. 165 M. M. Szmirin; i. m. 16 — 17. 1. K. Lamprecht ; Das Schicksal des deutschen Bauernstandes bis zu den agrarischen Unruhen des XV. und XVI. Jahrhunderts. 1885 e. munkáját értékeli. 166 Κ. Lamprecht: Deutsche Geschichte, I. Berlin. 1912. 34. 1. 167 Uo. 171 — 172. 1. 16« Uo. II. Berlin: 1912. 86. 1.
