Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 833 tétben a jobbágyi szolgáltatások, elsősorban a robotszolgáltatás, valamint a földközösség megszűnésével a mezőgazdasági termelés emelkedését, azaz lényeges társadalmi haladást is feltételezett.15 6 A közösségen belüli birtokviszonyok fejlődésében G. Hanssen felismerte azt a folyamatot, melynek során a felosztás végleges elhagyásával a földek magánhasználata keletkezett.15 7 Az osztatlan közösségi birtokok kétségtelen maradványait pedig egészen koráig mutatta ki. G. Hanssen á falusi földközösségek kései maradványait figyelhette meg a schleswig-holsteini területeken, ahol az állattenyésztő lakosság körében sokáig maradtak fenn a régi közösségi viszonyok. Vizsgálódásai során a közösségi viszonyokat a forrásokban történt megjelenésüktől kísérte a XVIII. századi végleges felbomlásig. A közösségi rend pusztulása alapján látta, hogy a földesurak már az 1804-es reformokat jóval megelőzően mindent megtettek, hogy a közösségi földek felosztásából gazdagodjanak, és a parasztokat ideiglenes bérlővé változtassák.158 A földesúri földek tagosításával a nagybirtok lényegesen jobb termelési feltételekhez jutott, miközben a paraszti birtokosokat tönkretették és a közösségi birtoklásból eredő jogosultságait végleg megsemmisítették. A schleswig-holsteini falvakban ennek a pusztító folyamatnak a kulminálását a XVIII. század nyolcvanas, kilencvenes éveiben határozta meg. A parasztság viszonyainak vizsgálatában elért eredményeit különösen az tette értékessé, hogy a paraszti földhasználatot és a feudális tulajdonviszonyok fejlődését összefüggésben tárgyalta. Miként a szláv népek történeti irodalmát erősen foglalkoztatta a földközösség újrafelosztásos rendje, ez a probléma a germán Mark történeti vizsgálatában is jelentős helyet foglalt el. A történeti fejlődés különbözősége következtében, amelyre Fr. Engels is rámutatott,15 9 az orosz irodalmat az obscsina újkori jelenségeinek összefüggésében foglalkoztatta az újrafelosztás kérdése. A germán népek történeti irodalmában a közösségi földhasználat legkorábbi forrásainak, Caesar és Tacitus tudósításainak elemzése során vált lényegessé az újrafelosztás rendjének tisztázása. G. Hanssen a tudósítások történeti hűségében nem kételkedett, mégis, hogy tiszta képet alkothasson a dűlőnként történő felosztás rendjéről, kiterjedt vizsgálódást hajtott végre a középkor hosszú évszázadai alatt fennmaradt újrafelosztás jelenségei között. Ε kutatásban sok segítséget jelentett számára 0. Chr. Olufsen, Schlegel, Κ. Molbech, A. Miaskowski, E. Nasse eredményeinek beható vizsgálata. G. Hanssen a közösségi földek ideiglenes kisorsolásának rendjét vizsgálta a középkori forrásokban, ahol annak eseteit igen nagy gyakorisággal találhatta meg.160 A legrégibb tudósítások idekapcsolódó polémiájának is igen jelentős összegezését adta.16 1 G. Hanssen vizsgálódásainak jelentőségét különösen az adta, hogy az akkor már több évtizedes irodalmi vita tudományosan megalapozott tanításait a földközösség történetéről megszilárdította és rendkívül jelentős történeti összefüggésekre hívta fel a figyelmet. 156 Uo. 453. 1. 157 ff. Hanssen: Die Gehöfersehaften im Regierungsbezirk Trier. Berlin. 1863. 99—101. 1. 158 Uo. 362 — 363. 1. 159 Fr. Engels: A Mark. 155 — 156. 1. 160 ff. Hanssen: Agrarhistorische Abhandlungen. I. 9., 31., 54., 108., 111. 1. 1β1 A korábban megjelent Wechsel der Wohnsitze und Feldmarken in germanischer Urzeit, Zeitschrift für die gesammelte Staatswissenschaft. Bd. 34. 1878. 77. 1.
