Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 829 2. A földközösség polgári kutatásának tetőpontja A XIX. század második felének polgári irodalma, annak ellenére, hogy a falusi közösségek történetének korábban vitatott problémáit még felszínen tartotta, az egyes részterületek beható vizsgálatának útjára terelődött. Azok a kísérletek, amelyek a paraszti közösség történetét, a tulajdonközösség problémáját a jogbölcselet eszközeivel, vagy az egyébként még részben bizonytalan források túlzott összehasonlításával közelítették meg, kevésbé mutatkoztak eredményesnek. A társadalomtudományok körében a források pozitivista feldolgozása került előtérbe, mely a történeti összefüggések felismerésére is szilárdabb talajt biztosított. Jelentős sikereket tudott felmutatni így a századvégi polgári radikális történeti irodalom és különösen a pozitivista történetkutatás. A pozitivizmus a részletkérdésekben helytállóbb megállapításokat eredményezett144 és a történeti vizsgálódás területén is hordozott magában haladó jelenségeket. A pozitivista ós polgári radikális történetszemlélet eredményezte azt, hogy a századvégi irodalom már tudott annyira következetes lenni, hogy a földközösséget általános történeti jelenségnek tekintse és a földesuraság eredetében is figyelembe vegye a közösségi rend történeti forrásainak bizonyságát. A polgári szemléletet befolyásolta ebben a tekintetben a gazdálkodás szabadságának törekvése is és a megcsontosodott régi tulajdonformák maradványait, mint a fejlődés gátját, mint korlátok közé szorított, primitív intézmény tekintette.14 5 A legkorábbi germán források felett kialakult vita a század második felében is folyt tovább, de a kutatók többsége egyetértett már abban, hogy a föfdközösségre történő utalások valóságos viszonyokat takarnak, bár a szocialista tanokkal való szembefordulás után ismét visszatértek olyan nézetek, amelyek még Caesar és Tacitus tudósításainak a hitelességét is kétségbe vonták. Általában pozitív jelenségnek kell tartani azt, hogy a század második felének irodalma, ha a földesuraság és a faluközösség elsődlegességének vitáját nem is tudta eldönteni, mégis általánosan bizonyítottnak tekintette, hogy a földesuraság kialakulásával egyáltalán nem tűnt el a Mark-közösség.14 6 A forráskutatás tette v ilágossá, hogy a földesuraság kialakulásával egyidejűleg általánosan léteztek továbbra is szabad közösségek, valamint a függőségbe került közösségek helyzete sem azt mutatta, hogy az ősi szervezet minden jelentőségét elvesztette volna. A középkor korábbi évszázadaiban a földesuraság jelentőségét már nem lehetett eltúlozni, mihelyt a források alapján bizonyíthatónak tekintették, hogy annak kialakulása a ténylegesen termelők közösségi rendjét nem lényegesen változtatta meg. A közösség a földesúri függőségben vagy anélkül nemcsak a közös Mark, az „Allmend" (erdő, legelő puszták, vizek stb.) használata felett rendelkezett, de a technikai és természeti feltételek által korlátozott körülmények közt az egyetlen lehetséges formáját képezte a termelés szervezetének. A beható forráskutatás kimutatta többek közt azt is, hogy a földesuraság minden politikai felesőbbsége ellenére hosszú évszázadokon keresztül kénytelen volt magát alávetni számos közösségi használati viszonynak.147 A közösségi viszonyokban gyökeredző telek „Hufe", „Hube" 144 Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon. Bpest, 1955. 11. 1. 145 Tagányi K. : i. m. M. G. Sz. Bpest. 1894. 200—201. 1. 146./. Kulischer: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte ... I. 2 ti. 1. 147 Ii. KötzDchke: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters. Jena. 1924. 274—275. 1.
