Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
828 HORVÁTH PÁ I. Az irodalmi vita hosszú ideig nem tudta elkülöníteni magát az újrafelosztás, a közösség jogi természete és a sajátos, ősi szláv intézményekre vonatkozó nézetektől. Beljajevtől Szokolovszkijig a kutatók többségének figyelmét ezek a kérdések kötötték le,14 1 miközben F. I. Leontovics az amúgy is tisztázatlan „nemzetségi elméletet" erősen összekeverte a faluközösség korai történetéről alkotott nézetekkel és adta át a nyolcvanas évek megújult irodalmi vitáinak,142 Az obscsina történetét illető orosz irodalom egy részének csak vázlatos áttekintése is szemléltetően bizonyítja, hogy a XIX. századeleji ötletszerű irodalmi próbálkozások után a század dereka érlelte meg az orosz társadalom viszonyait arra, hogy a történetkutatás, szoros kapcsolatban az orosz társadalom előtt álló alapvető társadalmi problémákkal, megtegye az első lépéseket a paraszti történelem korai viszonyainak a feltárására. A közösségek történetének orosz irodalma még abban az időben keletkezett, amikor a tulajdonközösség utolsó történelmi küzdelme előtt állt, és sorsának történeti szükségszerűségét M. Kovalevszkij kivételével alig néhány orosz történetkutató tudta megérteni. Az irányzatos polgári liberális történetszemlélet a legkitűnőbb alkalmat mulasztotta el arra, hogy a paraszti földközösség történetéről maradandó képet alkosson és az orosz társadalom előtt álló hatalmas feladatok szolgálatába állítsa. A régi paraszti életforma utolsó maradványai már csak rövid ideig tudták magukat fenntartani és a liberális polgári történetszemlélet minden elképzelése ellenére Oroszország 1861 után, pontosan úgy, ahogy ez korábban Nyugat-Európában történt, olyan társadalmi átalakuláshoz közeledett, amelyről találóan írta Engels: „közeleg a perc . . . amikor a paraszti élet valamennyi régi társadalmi intézménye az egyes paraszt számára nemcsak értéktelenné válik, hanem béklyóvá is".143 Az orosz társadalom belső fejlődése a század második felében, de különösen az 1861-es reform következményei, továbbra is felszínen tartották az obscsina történetének problémáit a tudományos és politikai irodalomban. A hivatalos történetkutatás még hosszú ideig nem tudott megszabadulni a korábbi irányzatos szemlélettől és a légi elméleteket gyakran felújították. Megjelentek azonban teljesen új felfogásai is a paraszti földközösség történetének, a polgári radikálisok, a pozitivisták tanításai és megjelent a Nyugat-Európában is jelentkező polgári tulajdon apologetikája, összefüggésben a társadalmi harcok újabb jelenségeivel. A századvég és századforduló orosz történeti irodalmának felfogása a paraszti közösségi rend történetét és sorsát illetően az európai történeti kutatás egészének összefüggéseiben érthető meg. A társadalom alapvető átalakításának programjával fellépő tudományos szocializmus a történetszemléletben, de különösen a dolgozó osztályok történetének megítélésében új helyzetet teremtett. A polgári történetszemléletben lezajlott változások csak ilyen összefüggésben érthetők meg, éppen ezért az orosz obscsina történetével kapcsolatos századvégi irodalom egyes jelenségei később kívánkoznak megemlítésre. Megértésükhöz előbb vissza kell térnünk nyugatra. 141 Ide kapcsolódnak : rpuifKO, LUnuAeecKuü, Φ. M. Jleonmoem, TyMacoe írásai. 142 B. D. Qrekov : Az orosz parasztság ... I. 73—74. 1. A· keleti szláv társadalom alapjaként a nagycsaládot tekintette. Ld.: C. Β. Κ uiKoe : McTopm roeyflapCTBa H npaea... 27. 1. 143 Fr. Engels levele Danyielszonlioz. Marx—Engels: Val. Lev. 521. 1.
