Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 827 sen még csak a küszöbén volt, bogy megismerje minden végzetes következményeivel együtt a modern polgári tulajdont. Ezek a nézetek a polgári tulajdon apologetikájában a kezdetet jelentették ésV. Csicserin reakciós nézetei csak a nyolcvanas évek irodalmi vitáiban váltak különösen jelentőssé, amikor az irányzat fő képviselője, V. I. Szergejevics azokat továbbfejlesztette. Abban természetesen ez irányzatnak igaza volt, hogy a magántulajdon, valóságban azonban a feudálisok tulajdona, az orosz társadalom korai történetében is megtalálható.13 5 A paraszti földközösség tagadásával egyidejűleg azonban a parasztok földhöz való viszonyát hamisították meg, azt állítva, hogy a parasztok pl. Északkelet-Oroszországban hosszú ideig nem telepedtek meg, s amikor ez mégis megtörtént, csak urasági földön tudtak letelepedni. Sz. M. Szolovjov, V. Csicserin, V. 0. Kljucsevszkij és részben M. A. Djakonov is ezt a nézetet vallották.136 Velük szemben B. D. Grekovnak kellett hangsúlyoznia, hogy északkeleten is csak a faluközösségi földek kisajátításának folyamatában jelenik meg a földesurak tulajdona és nem a kóborló parasztok telepedtek le idegen földön. A hatvanas évek polgári liberális kutatói közt kiemelkedő jelentőségű M. F. Vlagyimirszkij-Budanov, aki annak ellenére, hogy az orosz feudalizmus lényegével nem volt tisztában, az obsesina történetében több helytálló eredményre jutott.137 Az obsesinát ősi orosz intézménynek tekintette, és ebben a tekintetben I. D. Beljajev megállapításait igen kiterjedt forráskutatással igyekezett megszilárdítani.138 Az újkorban ismert közösségi viszonyok és az ősi • obsesinák között valamiféle átmeneti formákat tételezett fel, amiből világos, hogy M. F. Vlagyimirszkij-Budanov nem látta tisztázottnak a falusi közösségek XV. század előtti történetét. Az általa összeállított szöveggyűjtemény az orosz jog köréből139 igen értékes forrásokkal bővítette a középkori falu történetének forrásait. A német kolonizáció szerepét tekintve is helyesen állapította meg, hogy az rombolólag hatott a faluközösség rendjére, melyet megfosztott autonómiájától és bíráskodási jogától. A meghaladott szlavofilelméletek hatásától M. F. Vlagyimirszkij-Budanov sem tudott megszabadulni. Mégis előrehaladást jelentett az, hogy bár P. A. Szokolovszkij is az obsesina fő feladatát a földek felosztásában látta, de a közösség lényegét a birtoklási viszonyokban kereste.140 135 C. B. töuiKoe : McTopiiH rocy/iapcToa il npaßa... 73. 1. Érdekes párhuzam, hogy amint a legújabb szovjet történetkutatás a nomád népek társadalmát vizsgálat alá vette, nyilvánvalóan bebizonyította, hogy az állattenyésztő nomádok társadalmában is a feudális urak magántulajdona alakult ki, de szinte kivétel nélkül a nomád tulajdonközösség rendjének felbomlasztása útján. Ld.: Ο π3τρΗ3ρχ3·ΠΒΗ0-φε0«3ΐΐΒΗΗΧ OTHOiiiemwx y KO'ieBbix nap0«0B. ^HCKVCCHH II o6cy>K«eHHH. Bonp. HCT. 1956/1. .Na 77. 136 B. D. Orekov: Az orosz parasztság. . . I. 556. 1. Bár M. A. ^bíiKOHOB későbbi munkájában lényeges eredményeket is ért el a verv', voloszty, pogoszty stb. a „nyomonkövetés", a „dikaja vira"-ra vonatkozóan. Ld. Oiepint oőiJiecTiíeHiioro H rocyflapcTüen-Horo CTpoH ztpeBHeií Pycn. C.-Eterepöypr. 1909. 102—103., 170—174., 175. kk. 1. 137 Gonyenyije szleda, verv', dikaja vira, vitynije ljugyi stb. leírásával. Ld.: Μ.Φ. BAaduMupcKuü-Bydanoe: i. m. 23., 107—108., 159. 1. 138 A „Pravdák" és a ,,Letopisz"-ik alapján adatokat közölt, miszerint a szabad lakosság «.. .»CHJIO Ha OSIUHHHMX 3eMJiHX...» Vö. Μ. Φ. BAaduMupcmü-Bydame : i. m. 13., 59. 1. 139 Μ. Φ. BmdUMtipcKuü-BydaHoe : XpecTOMaTiiH no HCTOpmt pyeCKoro np3Ba. C-neTepSypr. 140 J. Kulischer: Russische Wirtschaftsgesch. . . . 240. 1. Ld. i. v. utalásait Π. A. CoKOAoecKUü : OqepKH HCTopim CEJIBCKOÍÍ OÖIUHHH HA ceeepe POCCHH. 1878.
