Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
826 HORVÁTH PÁ I. vita tárgyát képezte. A szlavofiJ kutatók egy csoportjával szemben az obscsina ősi szláv intézményként történő beállítását igyekezett tagadni. Mivel a korábbi kutatás a közösség életében az újrafelosztás jelentőségét eltúlozta és az újrafelosztást az obscsina elsődleges megnyilvánulási formájának tekintette, ezen hibás kiindulási pont képezett alapot a közösség korábbi létezésének tagadására. V. Csicserin, N. Bistram az obscsinát újkori intézménynek tekintették és abból a feltevésből indultak ki, hogy a föld bőségének a fennállása mellett egyáltalán lehetetlen az újraosztás.13 2 Az újrafelosztásra, s ezzel a közösségi rendre történő áttérést a műveletlen földek elfogyásával kapcsolták össze és a következtetés mindebből kézenfekvőnek tűnt, hogy az obscsina egész történeti múltja csupán az újkor néhány évszázadát öleli fel. A XV. századot megelőzően a parasztság viszonyait teljesen szabadnak tekintették. V. Csicserin nézeteiben ez utóbbi megállapításnak volt különös jelentősége, mert ennek segítségével az ősi földközösség meglétét igykezett tagadni. Ezen nézetek kialakulására a hiányos forrásokra támaszkodó I. D. Beljajev-féle tanítások is alapot teremtettek, különösen a jobbágyság korai viszonyainak idealizálásával. V. Csicserin és N. Bistram azt állították, hogy a parasztok minimális kötelezettségeik tekintetében a földesuraikkal szabad megegyezést kötöttek és ennek teljesítése mellett teljes szabadságban éltek, földjeiket szabadon eladhatták, hagyományozhatták stb., a közösség és a földesurak minden beavatkozásától függetlenül. Ezek a nézeteik egyáltalán nem voltak távol a korai történetre vonatkozó szlavofil tanításoktól és azoktól csupán az obscsina létezésének tagadásával különböztek. Az egész elméleti, nagyrészt csak hipotetikus koncepció azonban azt a célt szolgálta, hogy a tulajdonközösség természetes fejlődését kiiktassa és a legkorábbi időkben is a magántulajdon fennállását bizonyítsa. Egyidejűleg Sz. M. Szolovjov és K. D. Kavelin által megalapozott „nemzetségi" elmélet133 az orosz népek korai történetében igyekezett a földközösséget kikerülni, bár a V. Csicserin-féle nézeteket is bizonyítatlanoknak tekintették. V. Csicserin elméleti rendszerét Sz. M. Szolovjov ós K. D. Kavelin nézetei egyébként nem csorbították, mert az ún. „patriarchális közösség" felbomlását az akkor még széltében vallott „varég" kor elé helyezték, így tehát az újkori obscsina történetét hosszú évszázadok választották el a „patriarchális" közösség korszakától. Az új irányzat szerint a közösségek a XV. századot követően, egyenesen állami beavakozással jöttek létre, amelynek kezdetét a jobbágyság röghözkötósében jelölték meg. A közösségek keletkezésében elsődleges jelentőséget tulajdonítottak Borisz Godunov cár és Nagy Péter törvényhozásának, különösen a „fejadó" bevezetésének, melynek során a közösség egyetemleges felelőssége az adókért államilag szervezett szilárd alapja lett a terhek viselésében leginkább megfelelő újrafelosztás bevezetésének, a közösségi rend kialakulásának. Az obscsina belső rendjét, a tagok jogait az ilyen nézetek szerint a fiskus érdekeinek megfelelően korlátozták.134 V. Csicserin, N. Bistram nézetei az orosz történeti irodalomban a magántulajdon apologetikáját jelentették. Történetietlen bizonyítási kísérleteik célja az volt, hogy az orosz népek történetében a korlátlan magántulajdont általánosnak és elsődlegesnek tüntessék fel akkor, amikor az orosz társadalom ténylege-132 Vö. C. B.íOiwcoe: HcTopiiH rocyAapCTBa H npaea... 22—23. 1. Ε felfogás szerint Oroszország fejlődése ellentétes Nyugat történetével. 133 \ r égi orosz irodalomban „nemzetségi" és „patriarchális" terminológiák felváltva jelentkeztek, a nyugati irodalom inkább „partiarchális" elmélet néven ismerte. 134 J. Kulisçher; Russische Wirtschaftsgcsoh. ... 241. 1.
