Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802

A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 825 mozgalmak hatása alatt.12

6

A forradalmi demokraták a falusi földközösségek történeti forrásaiból a jövendőre vonatkozó következtetéseket is igyekeztek levonni. Α. I. Hercen maga sem volt mentes a régi Oroszország idealizálásától. Történeti nézeteit különösen a szlavofilekkel és a kormányzattal folyó vitáiban fejtette ki. Α. I. Hercen a zapadnyikokkal szemben hangsúlyozta, hogy nem lemásolni kell Oroszországnak Nyugatot, hanem a szocializmust kifejleszteni az obscsina segítségével. Α. I. Hercen helytelenül a szocializmus alapját látta az obscsinában. Azt remélte, hogy Oroszország elkerülheti a kapitalizmust és a jobbágyság felszámolásával egyidejűleg a közösségek útján a szocializmushoz juthat el. V. I. Lenin Α. I. Hercen hibáit azzal a történelmi körülménnyel magyarázta, „amikor a polgári demokrácia forradalmisága már halódott, de a szocialista proletariátus még nem érett meg".127 A kiemelkedő forradalmi demokrata Ny, G. Csernisevszkij szintén olyan nézeteket táplált, hogy a paraszti obscsinán keresztül juthatna Oroszország a társadalmi haladás élvonalába. Elképzelésének természetesen minden reális talaja elveszett Oroszország 1861 utáni fejlődése következtében, azaz azon már túljutott, hogy elkerülhette volna a „kapitalista rendszer végzetes viszontagságait".12

8

Ny. G. Csernisevszkij később felismerte a kapitalizmus behatolását Oroszországba. Ez a felismerés azonban még inkább ösztönözte az obscsina megbecsülésére, ami szerinte távoltartotta volna a kapitalizmus betegségeit. A nyugati liberalizmus ellenforradalmiságának leplezése során Ny. G. Csernisevszkij kemény bírálat alá vette A. Haxthausen nézeteit, és a porosz földbirtokosok reakciós nézetei közé sorolta.129

V. G. Bjelinszkij, a nemeseket teljesen kiszorító „raznocsinyecek" előfutára, szintén szembekerült a zapadnyikok elvtelen kozmopolitizmusával. V. G. Bjelinszkij, Α. I. Hercen, Ny. P. Ogarjov alapvető nézetei a jobbágyság rendje elleni fellépésben találkoztak, amely a liberális burzsoá gondolkodóktól és a földbirtokosi teória követőitől hamarosan elválasztotta őket. Az orosz obscsinára vonatkozó nézeteikben mégis a liberálisok és szlavofilek nézeteitől alig tudták elhatárolni magukat a forradalmi demokraták. Az obscsinában remélték a földhöz való jog visszaszerzését, a birtok egyenlő felosztásának megtartását, a társadalom megújítását. A földközösség története körül megkezdődött irodalmi vita,13

0

amely az ötvenes években keletkezett, nem tudta nyugvópontra juttatni a falusi obscsina egyetlen vitatott kérdését sem. A szlavofil nézeteket valló kutatók alapvető nézeteit az ősi orosz közösség történetéről igen erős támadás érte a hatvanas években V. Csicserin és N. Bistram részéről.13

1

V. Csicserin korábban említett cikke volt ennek az irányzatnak a kiindulása, amely már az ötvenes években 126

Μ. Γ. Cedoe: Peneii3nn — H. ÜMpyMOBa, HcTopnMecKne Β3ΓΛΗΑΗ A. M. TepueHa MocKBa. 1956. Bonp. HCT. 1956/8. No. 159. 127

V.l. Lenin: Az irodalomról. Bpest. 1949. 17—18. 1. 128

K. Marx levele az „Otyecsesztveimije Zapiszki" szerkesztőségéhez. 1877. Vál. lev. 370. 1. 129

Η. Γ. VepbiweecKUü: H36PAHHBIE SKOHOMHIECKIIE IIPOHSBCÄCIIHH. TOM I. MocKBa. 1948. 166. 1. 130 C. M. CoAoezee : 06 OflHOflBopuax. 1849, M. JJ. EeA.iee : Pa36op CTaTbH B. Mn'tepuna, Oö3op HCTopH'iecKoro paaBHTiiji cejibCKoro ofimnHa. 1856, C. M. Co/ioebee: Cnop ο cejibCKOií OÖIUHHC. 1856, ΒβυνίΗκοβ: KpecTbjmcKiie COGCTBÊHHHKH B POCCHH. 1858, B. ImepUH: O63op HCTOPHIECKORO-PASBHTHH CejibCKOií OÖLUHIIU B APCBHCH POCCHH. 1856, Un. : Xojionbi H κρε-CTbjme B POCCHH AO XVI. B. 1858. 131 Uo. és N. von Bistram: Die rechtliche Natur der Stadt- und Landgemeinde. S.-Peterburg. 1866.