Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
824 HORVÁTH PÁ I. volt ahhoz, — hosszú időre kizárta a földesúri hatalomnak az obscsinától független gyakorlását, de nem állította azt sem, hogy a közösségi jogok nem szenvedtek volna csorbát, sőt a közösségi viszonyok legnagyobb sérelmét is megemlíti: a parasztok föld nélkül történő eladásának a lehetőségét.11 9 A földesurak és a kormányzati szervek megsemmisítették a közösségi jogokat, a földbirtokosi hatalom erős fejlődésnek indult és minden lehető alkalmat megragadott arra, hogy megsemmisítse a régi paraszti jogokat. A közösséget a birtokosok rendelkezéseinek alávetették és intézőik gyakran megsemmisítették a „mir" ítéleteit.120 A közösségi jogok pusztulását egészen addig vezeti el, amikor az 1741. évi rendèlkezések a parasztokat az alattvalói hűségeskü köréből is kizárták és ezzel az orosz társadalom tagjainak sem ismerték el. A szlavofilek és I. D. Beljajev kutatásainak eredményei sok téves nézetnek váltak alapjává, így a jobbágyviszonyok idealizálásának a közösségi rendben, a sajátos szláv intézmények egyoldalú beállításának stb. A forráskutatás eredményeit nagyrészt lerontotta a belőle levont történetietlen következtetés. Maradandó csupán a falusi közösségi rend létezésének nyomonkövetése marad, amire később is támaszkodtak és annak XV—XVII. századi történeti fejlődését M. F. Vlagyimirszkij-Budanov fejtette ki.121 I. 1). Beljajev nézeteit korában is hevesen vitatták, különösen tagadták a földek újrafelosztásának meglétét a régebbi időkben. Mivel a korabeli irodalom az obscsina feladatai között túlzott jelentőséget tulajdonított az újrafelosztásnak, ezért annak tagadása a régebbi idoli történetében egyúttal a közösségi rend fennállásának tagadását jelentette. így keletkeztek olyan álláspontok, hogy az orosz falusi földközösség teljesen újkori intézmény, hogy annak keletkezése a jobbágyság röghözkötésével volt összekapcsolva. Marx is figyelemmel kísérte ezeket az irodalmi vitákat és Schedo-Ferroti írásával kapcsolatosan megjegyezte, hogy téves az a feltevés, hogy ,,az orosz falusi közösség csak annak következtében keletkezett, hogy a parasztoknak tilos volt otthagyni a földjeiket" és kiemelte, hogy az orosz közösség lényeges tartalmi jegyei azonosak az indiai és germán közösségekével.122 A későbbiekben F. I. Leontovics kísérletezett még a szlavofíl elméletek felújításával,123 de kevesebb sikerrel és az egész elméleti konstrukció rövidesen tarthatatlannak bizonyult.12 4 A liberális zapadnyikok irányzatát is egyidejűleg erősen foglalkoztatták az orosz társadalom történelmileg megérlelt problémái. Eredetileg közéjük tartozott Α. I. Hercen és V. G. Bjelinszkij is,125 és a negyvenes évektől megújult harc választotta ki a forradalmi demokraták csoportját, akik az orosz társadalomkritika területén lényeges előrehaladást tettek. Végleges elszakadásuk azonban csak a hatvanas években történt meg, különösen a fokozódó paraszti 119 «.. .B vmepö KPECTBHHCKOFL CAMOCTOFLTEJIBHOCTH 6 Η na npo/(a>ua KPCCTBJIH 6e3 3eiw-JIH...» Μ. β. ΈεΛΆββ, 166-168. 1. 120 Uo. 233—234. 1. 121 Μ. Φ. B.iaduMupacuü-EydaHoe : 063op Hcropmi pyccKoro npaBa. Kneis. 1886. 195-197. 1. 122 Κ. Marx levele Fr. Engelsnek, 1868. Vál. Lev. 252. 1. Vö. Κ. Marx: A tőkés termelés előtti tulaj donformák. Bpest. 1953. 30—31. 1. 123 φ ij fieoumceim : Ο 3HaHeHHH BepBH no PyccKOH ripante Η Π,ΠΟΗΗΚΟΜΥ CraTyTy. 1867., {7ó.: 3aflpy>KH0-06mnHHbiH xapaKTep 6biTa ApeBHefi POCCHH. 1874. 124 F. I. Leontovics az Evers—Szlofjov-féle „nemzetségi teóriát" egyesíteni kívánta a „zadrugaelméletben". Ld. Μ. Φ. BjiadliMupCKUÜ-Bydatwe: Oíoop HCTopHH... 3. 1, 125 A Hercen és Ogarjov irányítása alatt álló „Kolokol" programjában is közel állt a liberálisolthoz. Vö. F.. Μοροχοβεμ: KpccTbHHCKaji ρεφοριω... 91. 1.
