Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
S 22 HORVÁTH PÁL melynek központi problémája lett a paraszti obsesina keletkezése, története és jövője. A falusi földközösség egyszerre az orosz történetkutatás legbonyolultabb kérdése lett. Az orosz történetkutatás is a meglevő állapotokból indult ki. A XIX. században is gyakran megtalálható orosz falusi földközösség leginkább szembetűnő jelensége volt az időnként visszatérő újrafelosztás, melyben mindenkinek számos parcellából álló részt biztosítottak. Ennek megfelelően a történetkutatás figyelmét az újrafelosztás jelensége és annak a korábbi viszonyokba történő visszavetítése, a felosztás módja ragadta meg elsősorban. Miközben az első tudományos igényű történetkutatási irányzat az ősi orosz intézmények felé fordult, éppen a tárgyalt jelenségek korábbi állapotának bizonyítása vált szükségessé. Ez a körülmény a történeti források vizsgálatát követelte meg és a kutatás minden irányzatossága ellenére nem mondható eredménytelennek. I. D. Beljajev történész, aki sok tekintetben a szlavofil tanítások híve volt, már az ötvenes években igyekezett kimutatni, hogy a falusi közösség rendje, mint ősi orosz intézmény, az ősi vérközösségből keletkezett.108 A vérközösségből származtatott közösséget mindazokkal a jellemző sajátosságokkal felruházta, amelyek a késő középkori forrásokban találhatók: így a közrend fenntartása, a föld feletti rendelkezés, a földek felosztása tagjai szükségletei szerint, vámszedés stb. I. 1). Beljajevnak a ,,Russzkaja Besszeda"-ban megjelent nézeteihez Sz. M. Szolovjov is csatlakozott,10 9 és azt a nézetet vallotta, hogy a föld felosztásának a rendje megtalálható a korai viszonyok között. Már ezeknél a szerzőknél megtalálhatjuk a földek bőségének problémáját, mely a kifejtett nézetekkel együtt a szlávok társadalmát túlhaladó vita tárgya lett'. I. 1). Beljajev az orosz parasztság röghözkötése előtti állapotokat vizsgálva,11 0 számos oklevél tanúsága szerint olyan viszonyokat talált, melyekben a parasztok rendelkeztek földjeikkel s függő helyzetük csak abban jelentkezett, hogy a földek művelésének kötelezettsége terhelte őket és minimális szolgáltatással tartoztak uraiknak, a monostoroknak. A „Jurjev napi" költözési korlátozást sem tartotta összeférhetetlennek a paraszti szabadság feltételezésével. Ilyen módon a XVI. századot megelőzően a források tanúsága szerint a szirota, ljugyi, szerebrenniki, rjadovijé ljugyi, iszpolovniki, valamint izornyiki, ogorodnyiki, kocsetnyiki, rolejnyije zakupi stb. a szabad paraszti társadalom rétegeit jelölték, akiknek a viszonyait erősen idealizált formában mutatja be. J. D. Beljajev az obsesina parasztság birtoklási viszonyát mint ideiglenes birtoklást hangsúlyozta.111 A XIII. századi oklevelekben idegen földön telepedett, azaz függőségbe jutott parasztok112 helyzetét nagyrészt szabad paraszti viszonyoknak tekintette és nem tudta megmagyarázni azt, hogy mi kényszerítette ezeket az idegen földön történő letelepedésre. I. D. Beljajev ebben a vonatkozásban meghaladott nézeteket vallott, annak ellenére, hogy forráskutatása igen értékes adatokat hozott felszínre. 108 J. Kulischer: Russische Wirtschaftsgeschichte. Jena. 1925. 239. 1. 109 C. M. CoAoebee: Cnop Ο CCJILCKOH ofmimie. Pycc. Becc. 1856. 110 H. /J. BeAnee : KpecTbHHe Ha Pycu. M3CJie;iOBanne o nocTeneHHOM H3MeHeHHH 3Ha-MeHHH KpecTbHH b pyccKOM oßmecTBe. 1860. 111 Uo. 6—10. 1. Vö. B. D. Orekov: Az orosz parasztság. . . I. 13. 1. 112 A pszkovi bírósági iratokban izornyik-ek, paharej-ek, ogorodnvik-ok, kocsinyik-ok stb.