Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 821 4 a parasztság földdel együtt történő felszabadítását tervezte. A nemesi forradalmárok elbukása után a gondolkodók figyelmét a lengyel forradalom (1830) keltette fel ismét, hogy az orosz társadalom sorsáról gondolkodjanak. Az elbukott liberális nemesség kereste a kiutat a gazdasági és a politikai zsákutcából, de a néptől mindinkább elszakadt, mert annak történelemformáló szerepét nem volt hajlandó elismerni. A liberális burzsoázia is visszarettent a paraszti mozgalmak növekedésétől és a negyvenes évektől fellépő „zapadnyikok" irányzata már a cárizmus egyetértésével csak mérsékelt liberális reformokat óhajtott.101 Fő teoretikusuknak számított K. D. Kavelin.102 A nagyorosz sovinizmussal ' mélyen átitatott szlavofilság az orosz „mir" rendjében helytelenül az orosz nagyság zálogát látta. Hitték, hogy a nyugat társadalmi harcokra vezető pauperizmusát el lehet kerülni a régi közösségi rend fenntartásával.103 Nem véletlen, hogy a konzervatív A. Haxthausen porosz kormányhivatalnok idevonatkozó munkája nagy ismeretségnek örvendett körükben. A „szlavofil"-ek „obscsina" elmélete ténylegesen csak kifejezője volt a liberális burzsoázia reakciójának, szemben a parasztmozgalmakkal és az európai proletariátus osztályharcával. A társadalmi harcok színterévé vált Nyugattal szemben eszményítették a változatlan ősi intézményeken nyugvó cári Oroszországot. K. Akszakov, Koszelev, Cserkaszki herceg, Szamarin stb. az obscsinát minta szláv faj ősi intézményét dicsőítették. A faluközösséget mint ősidők óta fennálló intézményt tekintették és a jövő alapját látták benne.104 A széltében elterjedt szlavofil elméleteket nyugat felé A. Haxthausen közvetítette és ennek nyomán az orosz falusi földközösség felfedezőjének tekintették.105 Valójában f pedig a XIX. század derekán a már korábban is megtalálható első kísérletek után széles irodalmi polémia keletkezett Oroszországban a közösségi rend történetét illetően. A társadalmi kérdésekkel összefonódott irodalmi irányzatok a falusi földközösség történetét nagyon is vitatható talajra helyezték. A falu-1 közösség ősi intézményének kimutatásával K. Akszakov és követői egy meg-1 ingathatatlan állapotot igyekeztek bemutatni, mely szerintük hivatva lett volna a kapitalizmusnak a faluba történő behatolását megakadályozni. A sajátos orosz fejlődés hangsúlyozása, az orosz parasztság régebbi történetének idealizálása egy politikai irányzat igazolásául szolgált, és sok tekintetben hamis talajra vitte az orosz parasztság történetének tudományos vizsgálatát.10 6 Ebben a vonatkozásban meg kell említeni azt, hogy az orosz történet-1 kutatásban is megtalálható az a törekvés, hogy a jobbágyság korai történetét idillikus állapotoknak tüntessék fel. Ez a tendencia még a szlavofilek előtt mint a cári történetírás tipikus irányzata jelent meg. A nemesi társadalom védelmét jelentette és a XlX. század elején N. M. Karamzin és mások képviselték. O. Turcsinovics pétervári történész pl. azt írta, hogy „mi mindenesetre kételkedünk a közösségi birtoklásnak még a lehetőségében is . . ."107 A XIX. század derekán, összefüggésben azzal, hogy az orosz társadalom megérett a változásokra, kiterjedt történeti vizsgálódás keletkezett, 101 H. TlupyMoea: HCTOpnMtcKne β3πι>ιλμ A. M. fepucHa. MocKBa. llJ56. 12—15. 1. 102 Idevágó nézetét tartalmazza : Β3ΓΛΗΑ Ha lopafliWeCKHií 6MT ApeBHeií Pyca. 1847. lu3 C. B. lOuiKoe : McTopmi rocyaapcTisa Η npaua. .. 21. 1. 104 Grekov : Az orosz parasztság. . . I. 72. 1. 105 H. S. Maine: A jog őskora. 216. 1. 106 Rámutat M. M. KoeaAcecmü : OóiUHHHOe 3eMJieBJiaAenne... 1 —2. 1. 107 0. TypiUHoem : O no3eMeJitH0H COÔCTBÉÏHHOCTH Η NACJICACTBE Β APCBIICH Pyen. C.-IIeTep6ypr. 1853. 21. 1. 3*
