Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
818 HORVÁTH PÁ I. met szenteltek megállapításainak, mert hiányos bizonyítása nagyon alkalmasnak látszott a hajdan általános tulajdonközösség tagadására. Mindezeken túl ténylegesen a tulajdonközösség általános történeti létének bizonyítása; nem vezetett el nála a tulajdonközösség eltűnésének feltárásához.87 E. Laveleye nem volt történész és eredményeinek hiányosságaiért természetesen általában nem marasztalható el, csupán szemléletes példája lehet annak, hogy a középkor paraszti társadalmának története nem tisztázódik azáltal, ha rendkívül szerteágazó epizódjaiból nagyon is korlátok közé zárt általánosításokat von le a tudomány. Kevésbé ismert, de lényegesen jelentősebb volt az ugyancsak közgazdász A. Miaskowski német kutató munkássága. Agrárpolitikai tevékenysége hozta kapcsolatba a parasztság történeti vizsgálatával. Figyelme a „havasi gazdaság" (Alpwirtschaít) sajátos történeti formája, a svájci „Allmend" felé fordult. Két jelentős munkája88 1878—79-ben jelent meg. Ezekben felfigyelt arra a körülményre, hogy az Alp-ok csak a legritkább esetben találhatók az egyesek magántulajdonában, azaz a birtoklás itt a közösségi viszonyokból nagyon sokat megőrzött egészen az újabb korig.8 9 A. Miaskowski kutatásainak értékét különösen az adta, hogy eredeti forrásokat használt fel, városi jogokat, faluszabályzatokat, bírósági döntéseket, törvényes rendelkezéseket. Ismerte a svájci irodalmat, valamint a községi hivatalnokok nagyszámú levéltári anyagát. Svájc földközösségi viszonyait a XIII—XIV. századtól kísérte figyelemmel, és azok íészletes leírása folytán kimutatta azonos voltukat más német vidékeken előforduló közösségi intézményekkel. Részletesen elemezte a közösségek megjelenési formáját az Alpok völgyeiben, figyelembe véve elsősorban a korábbi századuk történetét. Vizsgálódásainak másik jelentős ι észét pedig az utóbbi évszázadok változásai kötötték le, melyek során a iégi agrárrendszer felbomlása következett be. A közösségeken belüli rétegeződésnek, a belső bomlás folyamatának alapvető jelentőséget tulajdonított és a csak házbirtokosok és teljesjogú tagok harcára vonatkozóan igen éitékes eredményekre jutott.90 Tisztázta a csak házbiitokosok helyzetét és a korlátozott közösségi jogban való részesedésüket. A szántóföldek elkeríté ének kialakulásában is azonos jelenségeket fedezett fel svájci és más német területeken. A kantonok törvényhozásában kísérte nyomon a közösség maradványainak megszűnteté ét, amelyek a felosztást, a szántók elkerítését, az ugarlegelő megszüntetését íiták elő.9 1 Az Alpokban uralkodó közösségi rend megértése szempontjából igen jelentős volt az a forráskutatás, amelyet A. Miaskowski a XV—XVI. századi „Alpbrief"-ek feldolgozásával végzett el.92 G. Hanssen későbbi, oly kitűnő leírásai számára rendkívül jelentős volt A. Miaskowski eredeti forráskutatása. Az Allmend értelmezése területén G. Hanssen hibásnak találta A. Miaskowski megállapítását, mely szerint az Allmend csak a régi, fel nem osztott 87 M. M. KceaneecKuü: OßmwiHoe 3CMJieBJiajcnne... 3. 1. 88 A. Miaskowski : Die Verfassung der Land-, Alpen- und Forstwirtschaft der deutschen Schweiz, in ihrer geschichtlichen Entwickelung vom XIII. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Basel. 1878 és Die schweizerische Allmend. Leipzig. 1879-es kiadása. 89 Α. Miaskowski: Die Verfassung ... 7., 51—52., 57., 58. 1. 90 Uo. 9—11., 15—17., 22. 1. 91 Ilyen kanton-törvények különösen a XIX. század elején szaparodtak meg, de a régi intézményből eredő bonyodalmas föld viszonyok rendezése még a század hetvenes éveiben is folyt. Különösen sok bonyodalmat okozott a „Zeig" földek összevonása. 92 A. Miaskowski : i. m. 41., 63. lapon a szerző is utal az ilyen források értékére.
