Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 817 hoz jut" — fejezi ki kora polgári társadalmának helyzetét.8 2 Ezt az egyetlen utat látták a napóleoni diktatúrába menekült francia polgári társadalom példáján. E. Laveleye figyelmének középpontjában a tulajdon fejlődése állt. Szemben azokkal az elméletekkel, amelyek a római jog alapján az uratlan dolog elfoglalásával, Smith alapján a munkával, a természetjoggal vagy valamiféle szerződéssel, a természet vagy a törvény követelményeivel próbálták igazolni a tulajdon keletkezé ét, E. Laveleye a kollektív tulajdon hajdan általános uralkodó voltát igyekezett kimutatni.83 Ebben a vonatkozásban is nagyon érdekes szern'é etet alakított ki, ele következtetést abból levonni nem tudott. A közösségi tulajdon és a közösségi rend általánosan elterjedt viszonyait igyekezett kimutatni, mint szükségképpen általános intézményét az emberi társadalom fejlődé ének, és ezt a célját rendkívül szertelen vizsgálódással igyekezett megolelani. Vizsgálódásai a spanyol, olasz, ír, kelta, orosz, német, francia, dán stb. tulajdoni viszonyok leírásán kívül fokozott figyelmet szenteltek a keleti, főleg gyarmati viszonyok közt élő népek tulajdoni viszonyainak. A társadalom történetének általa felölelt hatalmas területe gyakran hibás következtetésekre kényszerítette. Így az orosz társadalom vizsgálatában megállapíthatóan I. F. Evers és A. Haxthausen munkáin kívül alig néhány lényeges munkát ismert, és hibásan, az orosz közösségeknek a jogi személy jellegét kölcsönözte,84 sőt A. Haxthausennel abban is egyetéitett, hogy az orosz ,,obscsina" a „társadalmi béke nagy biztosítékát" hordja magában. Igen érdekes E. Laveleye álláspontja a keleti, főleg gyarmati társadalmak közösségi rendjét illetően. E. Laveleye helyeselte a holland gyarmatosítók politikáját a bennszülött lakosság közösségi rendjével kapcsolatban, amikor különös elővigyázattal ügyeltek a gyarmati adóztatásban is jól bevált közösségi kötelékek fenntartására,8 5 E. Laveleye egész elméleti konstrukciója ebben fejezte ki leginkább osztá ykoilátját. Nagyiészt J. Grimm, G. L. Maurer, Fr. Tliudichum, ü. Gierke alapján tárgyalta a germán falusi közösségek történetének néhány kérdé.-ét. A korai germán viszonyoktól kezdve közösségi rend késői maradványait is vázlatosan ismertette, kiterjeszkedve Léi-Németország, Svájc középkori közösségi rendjének tárgyalására. Természetesen a már feltárt történeti forrásoknak csak a töredékét tudta értékesíteni és azt is teljesen egyoldalúan a tulajdonközösség általánosságának bizonyítására igyekezett felhasználni. Idealizálta a svájci köztársaság rendjét, melynek alapjait a hajdan általános közösségi viszonyokra vezette vissza.86 E. Laveleye munkássága középpontjában a tulajdonközösség rendjének, mint általános történeti jelenségnek a kimutatása volt. Ebben a tekintetben különösen a nem marxista szocialista irányzatok E. Laveleye megállapításaira gyakran hivatkoztak, és a korabeli polgári irodalomban is nagy feltűnést keltettek. Feldolgozása azonban sok olyan történeti hibát hordozott magában, melyek következtében tudományosan bizonyított történeti tények is gyakran hitelüket vesztették. Denmann Ross. Fustel de Coulanges és mások nagy figyel-82 Uo. LXXI. J. 83 Uo. II. 297., 297—298., 301 -302* 300., 308., 290. 1. 84 Uo. I. 10—13. 1. 85 Uo. I. 66. 1. 86 Uo. 160., 181. 1.
