Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
816 HORVÁTH PÁ I. egy szilárdabb bázist teremtve a korábbi viszonyokra vonatkozó álláspontjának, és ezek nyomán tért vissza az angolszász periódusba. E. Nasse az angolszász forrásokra támaszkodva, valamint német és skandináv analógiák segítségével kimutatta a termelésben fennmaradt közösségi viszonyokat.77 Hasonlóan bizonyította a közösségi rend fennállását az erdők, mezők, legelők és egyéb tartozékok tekintetében, de igen kevés adatot szolgáltatott a több falu közösségének, a nagy Mark-közösségnek a nyomaira.7 8 E. Nasse kutatásai nyomán az uradalmi birtok fejlődésének merőben új megvilágítása jelentkezett. Szerinte az uradalmi birtok nem más, mint egy „tagosított gazdaság", amely nyilvánvalóan a régi faluközösségen belül keletkezett. A közösségi földek elrablását illetően is igen éri ékes eredményekre jutott.79 Ezt a folyamatot E. Nasse egészen a XVII—XVIII. századig nyomon követte. A sok körülmény között, amely Angliában a középkori parasztság eltűnéséhez vezetett, a parasztság erőszakos elnyomását hangsúlyozta. E. Nasse kutatásai ilyen körülmények között lényeges előrehaladást jelentettek, annak ellenére, hogy vizsgálódása a német, skandináv analógiákon nem terjedt túl. A tudományos elemzés ilyen eredményeinek a század második felében mind nagyobb jelentősége lett, nemcsak a történettudomány előrehaladása szempontjából, de a társadalmi harcokkal történő összefonódása következtében is. Európa nagy társadalmi problémáit az 1848-as forradalmak nem tudták megoldani, sőt a társadalmi harcok színtere jelentősen kibővült. Megjelentek a szocialista eszmék és páratlan gyorsasággal találták meg a kapcsolatot a kor tudományának legfrissebb eredményeivel. Helyesen ismerte fel Disraeli az új szocialista eszmék jelentőségét; — ,.még csak gyenge szellő, mely alig mozdítja a leveleket, de nemsokára féktelen orkán lesz . . ."80 Az osztályok harcát a polgári tudomány képviselői is felismerték és keresték a lehetőséget a társadalmi ellentétek kibékíté :ére a fennálló rend fenntartása mellett. Ilyen összefüggésben született meg E. Laveleye belga közgazdász terjedelmes munkája is, amely ismét az összehasonlító módszer alkalmazásával a tulajdonviszonyok fejlődé-ét és egykori állapotát a kontinens államainak behatóbb vizsgálatán kívül a távoli gyarmati népek társadalmára is kiterjesztette. E. Laveleye a Rómától kölcsönzött „tulajdon" legnagyobb korlátjának tekintette, hogy társadalmi harcokhoz vezet, miképpen Rómában is ahhoz vezetett,81 és művével a kiutat kereste ebből az állapotból. E. Laveleye, mint a híres Cobden-Klub tagja, a társadalom bajain aggodalmaskodó liberális burzsoázia hangját szólaltatta meg. A tulajdonviszonyok józan felmérése alapján a ki nem fejtett reformok vagy a diktátorhoz történő menekülés nagy kérdőjele látható szemléletében. „Az olyan demokrácia . . . , melyben két osztály, a gazdagoké és a szegényeké áll egymással szemben, az anarchián keresztül a despotizmus" E. Hacce: i. m. 19., 21., 23. 1. 78 „Nem lehet ilyen meggyőződéssel állítani, hogy Angliában voltak olyan kiterjedt Mark-közösségek, amelyek magukbafoglaltak volna néhány falut." A nagy közösség nyomára mégis utalt a több falu közös legelőjével. Ld. E. Hacce: i. m. 33. 1. ,9 Ld. uo. 38., 57. 1. Számos példáját írja le a közösségi kötelékekből való kiszakadásnak és a kisajátításnak. 78—79., 90—91., 100., 115. 1. 80 E. Laveleye: Az első kiadás előszava „A tulajdon kezdetleges alakjai" c. munkájához. Bpest. 1897. LVI. 1. 81 Uo. LXX. 1. »
