Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM "il5 kelte, kimutatta, hogy az ilyen felfogás csak „tudatlanságot" árulhat el, de óva intett a régi „jogképzelmek" megörökítésétől is. Másiészt nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a társadalom korai viszonyai, a közösségi rend és intézményei gátoltak-e egyes nemzeteket a fejlődésben vagy egyáltalán milyen szerepet töltöttek be abban.6 9 Eredményei jelentősek voltak az indiai faluközösségi rend vizsgálatában, amelyeket gyakran messzire nyúló következtetések, távoli analógiák bizonyítására is felhasznált.7 0 De az angol történelem kapcsolata a földközösség intézményével még távoliól sem volt tisztázva. Ebben a tekintetben Ervin Nasse kutatásait tekinthetjük átütő jelentőségűnek.71 E. Nasse kutatásaiban támaszkodhatott G. L. Maurer egy korábbi tanulmányára.72 Az angol ,,víllage"-t minden ellenkező tanítással szemben G. L. Maurer is inint Mark-közösségi falut tekintette, de a letelepedést illetően a német közösségek módjától eltérő állapotokat feltételezett. E. Nasse előbb említett munkájának érdeme az angol falusi közösségek viszonyainak további tisztázása. A faluközösségi rend meglétét oly híven jelző jelenségek sorát mutatta ki az angol történelemben, így az elegyesen fekvő szántók rendjét, a dülőrendszert, a bekerítés módját, a közös ugarlegelőt stb., melynek alapján könnyen kirajzolódott a középkori angol falu közösségi élete és tényleges termelési viszonyai. Mindez igen értékes összehasonlításra adott alkalmat azokkal a faluközösségi viszonyokkal, amelyeket mint dán, svécl, német stb. intézményeket forrásszerűen bebizonyítottak korábban.73 E. Nasse kutatásait Közép- és Kelet-Angliára irányította és csak gyér adatokkal rendelkezett az északi és déli területeket illetően. Egyes területek pedig, így Wales is, teljesen kiestek figyelméből. Az angol polgári társadalom minden előrehaladottsága ellenére a régi földközösségi viszonyok nagyon gyakori maradványait mutatta ki egészen a legújabb korig.74 A grófsági összeírások alapján kimutatta a régi osztott szántók fennállását, ahol a szántóföldek elegyesen7 5 feküdtek és azokat a háromnyomásos gazdaságban hasznosították. A művelési kényszer keretében találta a közös parlagföldeket és a tarlómezőt. A kaszálók használatában, bár az egyéni használat volt általános, kimutatta a közösségi rend maradványait a kaszálást követő legelőközösség rendjében, mely ettől a pillanattól a közlegelőhöz tartozott.7 6 Igen sok érdekes példát hozott fel arra, hogy a legközelebbi múltban is milyen maradványok találhatók az angol falusi viszonyokban. E. Nasse tudósít olyan jelenségről, hogy egyes vidékeken a szántóföldek elkerítetlenül, elegyesen feküdtek és a maradványok egész sora élt a művelési kényszer megjelenési formáiban. Kimutatta a mezők osztatlan állapotának meglétét és azok általánosan más népeknél is bevett sajátos felosztási módját, újraosztást (rotation meadow). Ε. Nasse vizsgálódásait visszafelé haladva folytatta, mintββ Η. 8. Maine: A jog őskora. 23., 64. 1. 70 Η. 8. Maine: „Village-Comm. ..." 62., 103—106., 235., 261—266. 1. 71 Ε. Nasse : Ueber die mittelalterliche Feldgemeinschaft und die Einhegungen des 16. J licit s in England. Bonn. 1869. 72 G. L. Maurer: Abhandlung über angelsächsische Markverfassung. Zeitschrift für deutsches Recht. Bd. XVI. Tübingen. 1856. 73 E. Hacce: Ο cpejuieocKOBOM ofiutiHHOM aeMJieBjia/iemiu H oropa>KHBaHiiH noneft Β ΑΗΓΛΗΙΙ XVI BEKA. flpocjiaßjib. 1878. 8., 15. 1. Vö. G. Hanssen: i. m. I. 485—486. 1. „Was er über die einzelnen Erscheinungen und Ausflüsse dieser Verfassung, wie die Gemengelage der Acker, den Flurzwang.. . vorbringt... wir finden lauter Analogien." 74 E. Hacce: Ο CPE/MCBEKOBOM O6IHHHHOM 3EMJIEBJIAAEHHN... 114. 1. 75 E. Hacce: i. m. 3—4. 1. 76 Uo. 4., 14., 15., 21., 31.. 60. 1. Vö. Hanssen: i. m. I. 486 -488. 1.
