Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
814 HORVÁTH PÁ I. a nyelvészet, mitológia és néplélektan, valamint a bölcselet sorakoztak fel és csak a későbbiekben az etnográfia, archeológia stb. A tudományos szocializmus megjelenésével azonban a polgári bölcselet lényeges hozzájárulást nem tudott felmutatni az elemző történettudomány számára. A jelenségeknek konkrét történeti vizsgálatát nem pótolhatta, nem helyettesíthette semmiféle történeti bölcselet és puszta létével ellentmondást képezett, amikor elvonatkoztatott tételeit a történelemre akarta kényszeríteni. A jelenségeknek önmagukban történő vizsgálata és az eredmények összehasonlítása gyakorlati eredményekre vezethet, „de sohasem fogjuk azt elérni egy általános történelembölcseleti elmélet egyetemes kulcsával, melynek legnagyobb erénye csak az, hogy történelemfeletti".6 4 így az intézmények korai történetére vonatkozó összehasonlításban H. S. Maine munkája minden elvitathatatlan eredménye ellenére sem volt mentes a jogbölcselet káros hatásától. A legegyszerűbb, nagy történeti múlttal rendelkező intézményeket mint a művelt emberiség szükségleteihez „átszellemülés" útján alkalmazkodó jelenségeket szemlélte. Szerinte a tulajdon, a család, az örökösödés, a végrendelkezés, a szerződés, a büntetések rendje „lélektani" mozzanatok kölcsönhatásaképpen fejlődnek.65 H. S. Maine szintén gyakorlati kapcsolatban volt hosszú ideig azokkal az intézményekkel, amelyeknek jogbölcseleti vizsgálatában viszonylag eredményes kísérletet tett az összehasonlító módszer alkalmazására. Hosszú ideig vett részt az indiai angol igazságszolgáltatásban, ahol alkalma volt szemlélni a régi falusi közösségi rend sokszor majdnem érintetlen viszonyait, majd Oxfordban, mint az összehasonlító jogtudomány tanára folytatta vizsgálódásait.66 M. S. Maine a közösségek eredetét kutatva, helyesen ismerte fel, hogy a társadalom korai alapja nem az „egyén", hanem az emberek egy nagyobb csoportja. Ebben a tekintetben helyes nézeteit azonban erősen befolyásolta az általa is vallott „patriarchális" elmélet. Különösen eltúlozta a görög-római társadalmak vizsgálatában a család jelentőségét és a nemzetségi közösség viszonyaitól nem tudta megkülönböztetni.67 A tulajdon történetét illetően mégis jelentős megállapításokat tett. H. S. Maine munkássága, mint merész kísérlet az összehasonlításra, figyelemreméltó, annak ellenére, hogy a közösségi rend korai fejlődésében az osztályok küzdelmének felismeréséig nem jutott el és hogy a közösségi rend évezredes konzervativizmusából a történelem tespedő állapotát vélte általánosnak és a haladót pedig kivételnek. Ami H. S. Mainenek az összehasonlító módszer alkalmazása területén részben sikerült, azt az epigonok visszaélése az összehasonlító módszerrel kompromittálta és erős reakciót váltott ki.68 H. S. Maine felismerte a kutatásai alapján levonható következtetések veszélyességét is. Benthammel szemben, aki a régi „jogképzelmeket" leérté-61 K. Marx: Az Otyecsesztv. Zap. Szerkesztőségéhez, 1877. Val. Lev. Bpest 1950. 372. 1. 65 Pulszky Á. : Bevezetés H. 8. Maine: A jog őskora e. 1875. évi magyar nyelvű kiadásához, XIX—XX. 1. 66 „Ancient Law" c., első idevágó munkája Londonban jelent meg 1861-ben. Később a falusi közösségekről írta : Village-Communities in the East and the West (London. 1890) c. munkáját. "H. S. Maine: i. m. Bpest. 1875. 100., 103., 105., 109., „Village-Comm.. . ." 18., 61. 1. stb. 68 Erre Id. C. E. BeceAoecKUü: OeoflajibHoe 3eMJieBJiafteHHe Β ceBepo-BOCTOiHOH PycH. TOM I. MocKBa. 1947. 12. 1.
