Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 813 historizmus fejlődését" jellemezve megállapítja, hogy K. Marx, és ez vonatkozik Fr. Engels munkásságára is, „a XIX. század közepétől részt vett a német szellem légkörének kialakításában".6 3 Az a társadalmi harc, amelyet K. Marx és Fr. Engels a XIX. században folytattak, szükségképpen kapcsolatba hozta elméleti tevékenységüket nemcsak a korabeli tudományos irodalom számos vitatott kérdésével, de elsősorban a század megoldásra váró társadalmi problémáival. A tőkés termelési és társadalmi viszonyok behatolása előtt lépésről lépésre hátráló porosz feudalizmus a paraszti társadalom átalakítását illetően sem tudta radikális megoldásra elhatározni magát. A megoldatlan paraszti és nemzeti kérdés a történettudományok művelése területén, a tulajdonviszonyok vizsgálatában a régi kor történetének és intézményeinek a feltárása felé terelte a gondolkodókat. A forradalmi kor által kitermelt tudományos eredményekkel egyidejűleg az osztályok küzdelmének új szakasza kezdődött és a paraszti társadalom történetében elért eredményeket Marx és Engels formálta e harc eszközévé. A XIX'. század igen jelentős eredményei a társadalomtudományok területén a kutatás olyan időben kiterjedt területét nyitották meg, amely a kutatókat rendkívül nehéz feladatok elé állította. .V népek korai társadalmának vizsgálata felvetette a társadalom fejlődésének eredetét, a tulajdonviszonyok eredeti formájának vizsgálatát. A történetkutatás jelentős forrásokat fedezett fel az egyes népek korai állapotára vonatkozóan s a középkor társadalmának vizsgálata felé fordította a figyelmet. Iskolák, irányzatok, korábban megdönthetetlen nézetek semmisültek meg vagy bomlottak szét az újabb eredmények hatása alatt. Amint az érintett kérdések felvetődése a század elején szoros kapcsolatban volt a német társadalom alapvető problémáinak megoldásával, úgy a század derekával az újabb eredmények méginkább összefonódtak a kor társadalmi kérdéseivel. A szerfelett kiterjedt és igen messzire nyúló következtetéseket magukban hordozó kérdések önmagukban is azt a veszélyt rejtették, hogy bizonytalan következtetésekre adnak alkalmat, de egyben arra is kötelezték a kutatókat, hogy a korai intézmények vizsgálata során más népek történeti analógiáira is figyelemmel legyenek. Az összehasonlító történetszemlélet azonban olyan elengedhetetlen követelményeket igényel, mint pl. a vizsgált intézmény megjelenési formáinak részletes ismerete, az írott és íratlan források lehető legteljesebb összegyűjtése, legfőképpen pedig egy tudományosan megalapozott történetszemlélet. Az összehasonlító törekvés a megemlített kutatók majd mindegyikénél megtalálható, ha azt részletesen nem is fejtették ki idevonatkozó alapvető munkáikban. Mindenesetre „kiírni tat ható, hogy a leginkább eredményes kutatások egyben a szerzők korukban lehető legkiterjedtebb ismereteivel párosultak más népek hasonló intézményeit illetően. A kutatás jellege nagymértékben késztette a kutatókat a pozitivista történeti vizsgálódásra, ami azonban soha sem tudott a maga tisztaságában jelentkezni. Az intézmények vizsgálata folyamán az eszmék fejlődésének folyamatát vizsgálták, az intézmények fejlődésének lélektani mozzanatait keresték és erősen háttérbe szorították a gazdasági tényezők jelentőségét. A feladatok megoldására a történeti kutatás mellett 63 O. L Vajn-stein : A történettudomány történetével foglalkozó legújabb burzsoá irodalom. MTA. Tört. Tud. Int, Ért. VII. évf. 1—2. 176. 1.
