Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
812 HORVÁTH PÁ I. megdönthetetlennek tartom. Maurer munkájában elolvastam az idevágó részeket, és szinte minden állításomat megtalálom benne, éspedig adatokkal bizonyítva, mellette pedig az ellenkezőjét is, de vagy bizonyítékok nélkül vagy olyan időből véve, amelyről éppen nincsen szó."57 Miközben Poroszország számára a napóleoni háborúk után a paraszti társadalom átalakításának kérdése felszínre került, egymást követően láttak napvilágot tudományos munkák a német parasztság történetének legkiemelkedőbb korszakáról, a parasztháború korából. Ez a megélénkült érdeklődés a nagy parasztháború iránt természetesen a német nemzeti állam egységéért folyó küzdelem összefüggéseiben is állítható. Legnagyobb jelentőséggel az 1848-as forradalmak társadalmi problémái hatottak a polgári törlénetírásra, mely érdeklődésüket a parasztháború története iránt fokozta.5 8 így F. Fr. Oechsle és L. Ranke kutatásai a középkori paraszti társadalom történetének feltárásában igen jelentős eredményeket hoztak. Az 1848-as forradalmat megelőző szellemi felemelkedés azonban a polgári demokrata W. Zimmermann kezébe adta a tollat, hogy a paraszti történelem kiemelkedő küzdelmét a korának és a történeti valóságnak is leginkább megfelelő megvilágításba helyezze.59 A középkori paraszti történetkutatásra ilyen körülmények között igen jelentős hatás volt, hogy az 1848-as forradalmak nagy társadalmi problémái fokozottan igényelték e kéidések vizsgálatát. A marxizmus klasszikusainak elméleti tisztánlátása ilyen nagy tudományos alapokra támaszkodhatott, Fr. Engels igen nagy elismeréssel nyilatkozott W. Zimmermann kutatásairól: ,,. . . a forradalmi ösztön, mely itt lépten-nyomon az elnyomott osztály ügyéért való kiállásra készteti, később a szélsőbal legjobb emberévé tette őt Frankfurtban".60 Munkája és eredményei jelentős kivételként váltak el az idealista német történelemszemlélet termékeitől. Müntzer-bcn elő.ször ismerte fel az újkor demokratikus gondolkodóinak előfutárát.6 1 A nagy parasztháború történetének beható elemzése igen jelentős ered- ( ményekre vezetett a paraszti közösségek állapotának történeti vizsgálatában , is. Ha a XIX. századeleji német történeti kutatók nagy része a történeti forrásokban oly szegény korai germán társadalom vizsgálatába merültek, úgy most a német parasztháború elemzése kevésbé félremagyarázható forrásokat tárt fel a parasztság közösségi jogaiért folyó évezredes harc bizonyságaképpen. A XIX. század — összefüggésben a nagy társadalmi forradalmak megoldandó feladataival — a történetkutatásban jelentős változásokat hozott, < amelyek alapját képezték bizonyos vonatkozásban a marxizmus klasszikusai egyes alapvető tanításainak is a paraszti társadalom történetét illetően. A porosz burzsoáziának az egységes nemzeti állam megalkotása iránti fogékonysága mély nyomokat hagyott a korabeli német történetszemléletre. Fr. Engels kezében azonban a német nép „forradalmi hagyományai", a nagy parasztháború a német paraszt olyan eszméinek megvilágítására szolgáltak, „amelyektől utódaik bizony gyakran visszarettennek".62 Még Engel-Jánosi is ,,a német 57 Fr. Engels levele Marxhoz. Briefwechsel. IV. Band. 691—692. 1. 58 M. M. Szmirin: Münzer Tamás népi reformációja, Bpest. 1954. 12. 1. 59 W. Zimmermann: Allgemeine Geschichte des großen Bauernkriegs. Stuttgart. 1840. eo Engels: Előszó a „Német parasztháború" 1870. és J875. évi kiadásaihoz. 121—122. 1. 61 M., M. Szmirin: i. m. 555. 1. 62 Fr. Engels: Német parasztháború. 7. 1.
