Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 811 sorban szántóikat családonként, udvaronként, a „füst" után, az érdemek szerint, az igavonók száma szerint stb. újrafelosztásos vagy véglegesen felosztott állapotban használták. A történeti kutatás a feudális viszonyok bomlásának korszakára vonatkoztatva — talán nem is helytelenül — a megmaradt erdőre, legelőkre stb.-re szorítkozó birtokközösségeket „tartozékoknak" tekintette. Az újabbkori állapotokra alkalmazható fogalom visszavetítése azonban a hajdan általános faluközösségre azt is jelentheti, hogy a birtokközösség csak része egy keletkezésében elsődleges uradalmi gazdaságnak. G. L. Maurer azonban megfordította a sorrendet: a „Markberechtigung" egyáltalán „keine blosse Servitut. . ."; hanem a Mark-közösség következménye.52 Ennek során tisztázta a Mark-jogosultságok rendjét és annak állapotát a feudális függés korszakában.5 3 A közösség belső rendjét illetően, az igazgatást, a bíráskodást, a faluba történő be- és kilépést, a közösség belső elzárkózottságát illetően igen értékes megállapításokat tett. Munkái nyomán egyszerre előbukkant a földesuraság alá temetett falu tényleges élete, kifinomult történeti vizsgálódással elválasztva a falu belső viszonyait a földesúri függés kialakulása előtt és azt ö vetően.54 A leginkább vitatott kérdésekkel kapcsolatban tárgyalta az immunitás szerepét a földesuraság keletkezésében és annak uralomrajutásával a jobbágyközösség, a függő közösség viszonyait. Nem lehetséges természetesen csak sommázva sem G. L. Maurer kutatásainak eredményeit ismertetni és megvonni a határt teljesen önálló megállapításai és azon ismeretei között, amelyek a korabeli történettudomány általános eredményeiből következtek. Munkájába történő ezen rövid bepillantás alapján is megállapíthatjuk azonban, hogy az 1848-as forradalmakat megelőző szellemi felemelkedéssel összefüggésben a középkori paraszti társadalom tanulmányozását illetően G. L. Maurer munkássága rendkívüli haladást jelentett. Amit J. Grimm a Weistum-okban felfedezett, azt ι „Deutsche Rechtsalterthümer"-jében még nem tudta a történeti realitás tala-I jára állítani. Ez a feladat G. L. Maurernek és kortársainak jutott osztályrészül. Ha Németországban először kísérelték meg a régi társadalom, a jogi viszonyok tendenciózus megvilágítását, úgy éppen Németországban, a „nagy Maurer" vetette meg az alapját a közösségi viszonyok feltárásának és jelentett határozott tiltakozást az ilyen irányzatok ellen.55 Eredményei jelentős lépést jelentettek a tulajdonjog, a magántulajdon történeti fejlődésének tisztázásában. 1 Az általa már tudományosan megalapozott irányzat lassan bebizonyította • alapvető tételeit. G. L. Maurer és kortársai eredményeitől el nem szakítható Fr. Engels „Mark"-ja és a marxizmus klasszikusainak számos megállapításai a középkori parasztság történetére vonatkozóan.56 Fr. Engels K. Marxhoz írott levelében, melyhez csatoltan küldte a „Mark" című tanulmányát, a tudományos szerénység példájaként mondja G. L. Maurer tudományos eredményeiről: „A középkori parasztviszonyokról ... itt kifejtett nézetet egészében o2 G. L. Maurer: Geschichte der Markenverfassung... 73., 77. 1. 53 Uo. 126—129., 153. 1. stb., Dorfverfassuüg I. 304—305. 1. stb. 54 G. L. Maurer: Markenverfassung. 22—23. 1., Geschichte der Fronhöfe . . . IV. 15—16., I. 284—286. 1. 55 M. M. Koea.ieecmü: OßmuHHoe 3eMJieBJiaaeHHe, npnqiinhi, XOÄ II nocjieflCTBHfl, ero pa3Jio>KeHHH. MocKea. 1897. 3. 1. 56 Jellemzően állapítja meg ezt a kapcsolatot a polgári irodalom is. Ld.: Ernst Mayer: Germanische Geschlechtsverbände und das Problem der Feldgemeinschaft. Z. R. G. Germ. Abt, 1924. 32. 1.
